Circus Maximus

A II. világháború vége felé járunk. Carlotta, a lepusztult vándorcirkusz tulajdonosnője embercsempészetből tartja fönn magát és családját. A fura társasághoz ezúttal egy professzor is csatlakozik, akit Carlottának el kell juttatnia a jugoszláv partizánokhoz.

Kapcsolódó cikk:

• Valahol Kelet-Európában – Rendezőportrék: Radványi Géza

Cserepek

Vígh András 40 éves belsőépítész, elvált. Külföldi sikerei ellenére elégedetlen a munkájával, környezetével, és legfőképp saját magával. Nem találja a helyét sehol, társtalan, depressziós. Végül - visszatérő álma miatt is - szakorvoshoz fordul. A pszichológusnő mellett ő maga is keresi a megoldást: mintegy végigjárja addigi élete stációit. Úgy tűnik, lehetetlen újra összerendezni cserepekre hullott [...]

Kapcsolódó cikk:

• A képírástudó magánya – Rendezőportrék: Gaál István

Magyarok

1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.

Elolvasom a kritikát

Árvácska

Móricz Zsigmond kisregényének megrendítően szép feldolgozása. A kis árvalányt, Csörét a szegény Dudásék az árvaházi kihelyezési díjért veszik magukhoz. A kegyetlen bánásmód elől a kislány megszökik, ismét árvaházba, majd a még embertelenebb Szennyesék portájára kerül. Miután egyetlen támasza, a melegszívű öreg Vénisten meghal, a szerencsétlen gyerek felgyújtja k [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
• „Mondom, ami van vagy volt” – Beszélgetés Elek Judit filmrendezővel
• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László

Légy jó mindhalálig

Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálják a pakkot, de Misit csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol és Misi segít nekik [...]

Kapcsolódó cikk:

• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László

Ház a sziklák alatt

Kós Ferenc elgyötörten, betegen érkezik meg a háborúból. Míg odavolt, felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. A lány Ferencet is elhalmozza szeretetével, hisz titokban szerelmes a férfiba. Ferenc azonban hamarosan új asszonyt hoz a házhoz, a szép Zsuzsát. Tera ahol csak lehet, bosszantja, gáncsolja az asszonyt. Ferenc sokáig csak tétlenül nézi, hogy megy tönkre családi boldogsága...

Kapcsolódó cikkek:

• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• A játékmester – Rendezőportrék: Makk Károly

Szakadék

Nagy István, az egykori szegény parasztfiú tanítóként tér vissza a falujába. Meggyőződése, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadék jóakarattal csökkenthető. A gazdag Böröcz Horváth Klári viszonozza a férfi szerelmét, és Böröcz Horváth is hajlandó segíteni a falu legszegényebb családjának, Bakoséknak. Bakos Jóska azonban, aki fizetségképpen a keményökl [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László

Ének a búzamezőkről

A háború a falvak életét is feldúlta. A férfiak távollétében a földeken az asszonyok és az öregek végeztek minden munkát. Az orosz hadifogságból hazatért Ferenc a szomszéd tanyán találja meg a kisfiát, akit édesanyja halála óta a férfi földije és katonatársa, Rókus családja nevelt. Most tőle tudják meg a szomorú hírt: együtt szöktek meg a fogs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Délibáb a magyar filmtörténet pusztáján – Szőts István: Ének a búzamezőkről (1947)
• Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
• Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével
• „A szépségbe menekülő művészet utolsó harmonikus pillanata” – Rendezőportrék: Szőts István

Emberek a havason

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de a szakadékba zuhan. Gergely halálos bosszút áll. Bebörtönzik, de amikor lehull [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével
• Karikázó kisfiú, ellenfényben – Szőts István (1913–1999)
• „A szépségbe menekülő művészet utolsó harmonikus pillanata” – Rendezőportrék: Szőts István

A beszélő köntös

Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és [...]

Kapcsolódó cikk:

• Valahol Kelet-Európában – Rendezőportrék: Radványi Géza