New York bandái

Színes bűnügyi, filmdráma, 167 perc, 2002
Producer

New York jó százötven évvel ezelőtt a bűnbandák városa volt. A történet szereplőinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívnak háborút az utcák feletti hatalomért. Amsterdam Vallon, miután kiengedik a javítóintézetből, visszatér az Öt Ponthoz. Egyetlen célja, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára ölte meg [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Sir Oscar-díj – Daniel Day-Lewis portréja
• Versailles Rock City – Anakronizmus a filmzenében
• Enyém, tiéd, övé… New York mindenkié? – New York filmen
• „Scorsesével dolgozni: házasság szex nélkül” – Interjú Thelma Schoonmaker vágóval
• Harvey és Bob nagyban játszik – A Miramax stúdió története II.
• Dühöngő nagymenők – Martin Scorsese: Gangs of New York / New York bandái

Ginger és Fred

Színes vígjáték, filmdráma, 125 perc, 1986
Producer

Amelia és Pippo harminc évvel ezelőtt azzal szerzett sikert, hogy Ginger Rogerst és Fred Astaire-t utánozta. A TELEVÍZIÓ nevű nagyvállalat egy karácsonyi showműsorához újra előveszi a két idős táncost. A műsort előkészítő lélekölő forgatagban nem találják helyüket, de a reklámokkal állandóan megszakított műsorfolyamban még eltáncolják régi számukat.

Kapcsolódó cikkek:

• Egy olasz férfi – Marcello Mastroianni-portré
• „Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 3.

Casanova

Színes életrajzi, filmdráma, történelmi, romantikus, 155 perc, 1976
Producer

A modern filmművészeti irányzat emblematikus rendezőjének számító Fellini később az ún. posztmodernhez csatlakozott. Ennek az áramlatnak lett jelentős műve a Casanova. Ezt a sokszor és sokféle értelmezésben feldolgozott témát Fellini a hetvenes évekre utalóan főleg egy aspektusára élezte ki: Casanova, aki kora művelt, önálló szellemiségű alakja volt, éppen ebben a minőségében nem kellett senkinek. Szexuális látványosságk [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Fellini zeneszerzője voltam – Nino Rota-portré
• „Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 3.

Salo, avagy Sodoma 120 napja

Színes filmdráma, háborús, felnőttfilm, 116 perc, 1975
Producer

A helyszín a nácik által ellenőrzött észak-olasz Salo állam, az időpont 1944. Pasolini ebben a filmjében a fasizmus eredetének, funkciójának és következményeinek értelmezésébe vezet be metaforák segítségével. Kísérőink a rögeszmés úton: Dante és Sade márki. Az alkotás egyértelmű vádbeszéd a nemzeti szocializmus és minden zsarnokság ellen. Soha még filmben nem került ennyire közel egym [...]

Kapcsolódó cikk:

• Népszerűtlen mozi – Pasolini (játék)filmjei

Az Ezeregyéjszaka virágai

Színes fantasy, filmdráma, vígjáték, 130 perc, 1974
Producer

Nagyon sok forrásból kb. a XV. században foglalták írásba Az Ezeregyéjszaka meséit, de akkor sem az írás dominált, hiszen a történeteket a mohamedán böjthónap, a Ramadán éjjelein mesélték, hogy a koplalást feledtessék. A mesemondók dramatizálva adták elő mondandójukat. A film is megpróbálta felidézni ezt az elevenséget. Az Ezeregyéjszaka a keresztes hadjáratok révén sz [...]

Kapcsolódó cikk:

• Népszerűtlen mozi – Pasolini (játék)filmjei

Canterbury mesék

Színes filmdráma, történelmi, vígjáték, 112 perc, 1972
Producer

Geoffrey Chaucer (1344-1400) az angol irodalom atyja, de legalábbis az első világirodalmi színvonalú és jelentőségu angol költő. Főműve, a Canterbury mesék 24 verses elbeszélést tartalmaz - Boccaccio Dekameron-jának mintájára. A keretelbeszélés szerint 30 zarándok tart Canterburybe. Úgy tervezik, hogy a hosszú út folyamán történetekkel fogják szórakoztatni egymást. Pasolini filmváltozata bővérű paródia, melyből kiderül, hogy a köz [...]

Kapcsolódó cikk:

• Népszerűtlen mozi – Pasolini (játék)filmjei

Utolsó tangó Párizsban

Színes filmdráma, romantikus, 127 perc, 1972
Producer

Öngyilkos lett Paul felesége. A középkorú, kiüresedett lelkű amerikai céltalanul bolyong Párizsban, közös emlékek után kutatva. A francia Jeanne húszéves, egyetemista lány, akiről a filmrendező barátja portréfilmet akar készíteni. A véletlennek köszönhetően a két ember útja egy régi ház kiadó lakásában keresztezi egymást, melyben Paul a felesége elvesztése miatt érzett kétségbeesés [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A method acting keresztapja – Marlon Brando-portré
• Sosemvolt forradalmár – Bernardo Bertolucci-portré
• Bacon, Warhol és Bertolucci botrányfilmje – Csapón kívül 25.: Bernardo Bertolucci: Ultimo tango a Parigi / Utolsó tangó Párizsban

Fellini – Satyricon (Fellini Satyricon)

Színes filmdráma, fantasy, 128 perc, 1969
Producer

Az elegáns stílusú antik szerző, Petronius műve alapján készített film Fellini víziója a hajdan hatalmas Róma mindennapjairól. Arról a császári Rómáról, amely egyszerre volt minden bűn melegágya és az új erkölcs bölcsője. Két Néró császár korabeli siheder, Encolpius és Ascyltus kalandjait követhetjük nyomon. A szerelemféltésből induló történet földrészeken és m [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Fellini zeneszerzője voltam – Nino Rota-portré
• „Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 3.

A Jó, a Rossz és a Csúf

Színes kalandfilm, western, 161 perc, 1966
Producer

A polgárháború elvadult világában három férfi három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz nem rosszabb, és a Csúf, nos ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre.

Kapcsolódó cikkek:

• Három lépés a sikerhez – Ennio Morricone útja a csúcsra
• A legtöbb dollárért – Csapón kívül 5.: Sergio Leone: The Good, the Bad and the Ugly / A Jó, a Rossz és a Csúf
• Mennyből a pokolba – A United Artists története III.
• Az európai vadnyugat hőskora – A western története 3.

Pár dollárral többért

Színes akciófilm, kalandfilm, western, 132 perc, 1965
Producer

Két fejvadász ugyanazt a férfit, Indiót keresi. Bár eleinte külön utakon járva próbálják megtalálni a fickót, hamar rá kell jönniük, hogy csak közös erővel juthatnak a közelébe. De vajon mindketten ugyanazért keresik Indiót?

Kapcsolódó cikkek:

• Három lépés a sikerhez – Ennio Morricone útja a csúcsra
• Mennyből a pokolba – A United Artists története III.
• Az európai vadnyugat hőskora – A western története 3.