A gyertyák csonkig égnek

Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Két fiatal katona, két testi-lelki jó barát negyven évvel ezelőtt - és két gyanakvó, megkeseredett, lelkiismeretfurdalásokkal teli öregember most. A két dátum között az üresség. Nem találkoztak a negyven év alatt, egyikük a trópusokon katonáskodott, a másik a katonai szolgálat letelte után ült csak kastélya könyvt [...]

Elolvasom a kritikát

Az utolsó blues

Az utolsó blues egyetlen nap alatt játszódik. Azon a napon, amikor a harmincöt éves Andris élete jóvátehetetlenül kisiklik. A látszat idilli: Andris boldog családi életet él Judittal, tanárnő feleségével és nyolc éves kisfiúkkal, Danival. Legjobb barátja, Zoli egyben üzlettársa is, ketten együtt négy virágzó péküzlet tulajdonosai Budapesten. Irigylésre méltó kirakat... Ám a háttérben időzített bomba ketyeg. Andrisnak évek óta [...]

Kapcsolódó cikk:

• A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

Lúdas Matyi

Matyi, a parasztlegény és folyton legelésző, farktollait bőkezűen osztogató lúdja Döbrögi uraság erdejébe téved. Az uraság hajdúi Döbrögi prédájának ítélik a ludat, akit Matyi elereszt, hogy ne lőhessék le. Amikor törvényt követel, az uraság azonnal ítél: huszonöt botütést méret a fiúra. Matyi pedig megesküszik, hogy: „háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi [...]

Ismeri a szandi mandit?

A középiskolás Juli a nyári szünetben abba a vegyiüzembe megy gyakorlatra, ahol apja dolgozik. Hamarosan komoly tapasztalatokat szerez arról, hogy a dolgozók milyen buzgó lelkesedéssel foglalkoznak mindazzal, aminek semmi köze a termeléshez.

Eltávozott nap

Szőnyi Erzsi a Fóti Gyermekvárosban nőtt föl. Szüleit kereső hirdetésére váratlanul választ kap. Meglátogatja anyját Várkúton, aki fél a szép és túl természetes lánytól és továbbra is titkolja kapcsolatukat férje előtt. A kudarctól levert, magányos Erzsi hagyja, hogy az események megtörténjenek vele: futó kalandba kezd a vonaton megismert fiúval, támogat egy züllött [...]

Kapcsolódó cikk:

• Nőiség a magyar filmművészetben – Középpontban: Mészáros Márta

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Szocialista Hollywood – Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968)
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Kárpáthy Zoltán

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyar [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Szegénylegények

1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta f [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó
• Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
• A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.

Csempészek

A film a 30-as években, a magyar-román határ mentén játszódik. Anyica, a román özvegyasszony és a magyar nincstelen napszámos, Mihály, nyomorúságukban, életük kockáztatásával kénytelenek átjárni a határon. Csempészárujukra mindig van vevő. Hiába akarják abbahagyni, tehetetlenek sorsukkal szemben, ez okozza tragédiájukat is.

Kapcsolódó cikkek:

• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• A lírai realizmus mestere – Rendezőportrék: Máriássy Félix