Apa – Egy hit naplója
Szabó István
1966
Apa – Egy hit naplója
Eredeti cím
Apa – Egy hit naplója
Rendező
Forgatókönyvíró
Szereplők
Bálint András, Gábor Miklós, Sólyom Kati, Tolnay Klári, Ráthonyi Zsuzsa, Erdélyi Dániel, Halász Judit, Asztalos Béla, Böszörményi Géza, Békés Rita, Huszti Péter, Kozák András
Operatőr
Vágó
Zene
Díszlettervező
Jelmeztervező
Producer
Gyártó
Történet
Takó doktor 1945-ben, Budapest ostromakor vesztette életét. Kisfia igen kevés személyes élményre emlékszik vele kapcsolatban, de használati tárgyaira, a bőrkabátra, szemüvegre, órára féltő gonddal vigyáz. A kisdiák képzeletében az apa lassanként legendás alakká nő, akinek tetteit mindig újabb élménnyel gazdagítja, színezi. A fiatalemberré serdült Takót még mindig az apa hősiességében való hite segíti át az akadályokon. Egyetemi évfolyamtársával, Annival kezdődő kapcsolata készteti végül arra, hogy véget vessen a legendának. Belátja, hogy saját harcait magának kell megvívnia.
Ezt írtuk a filmről:
Apa csak egy van, ha van – Szabó István: Apa – Egy hit naplója (1966)
Szabó István második nagyjátékfilmjében, az Apa – Egy hit naplójában saját, frissen fellépő generációjának szemléletét közvetíti a történelmi múltról. A filmet személyesség és líraiság szövi át, illetve az Álmodozások kora után ezzel az alkotásával is közelebb tolja a magyar filmet az Európa-szerte kibontakozó filmes újhullámokhoz.
Kritika,
2018. május 12. – írta Németh Szabolcs Előd
A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja
Lehet, hogy kiment egy ideje a szendeség a divatból? Halász Judithoz hasonló jelenséggel ugyanis nem igazán találkozik mostanság a néző sem filmen, sem más médiumban. E típus egykori képviselői közé sorolhatjuk még talán Pogány Juditot vagy az erdélyi Széles Annát. Ám mintha az ő fiatalkorukkal együtt ez a nőtípus is eltűnt volna a filmvászonról, ha szabad egyáltalán napjainkban ilyet mondani.
Tanulmány,
2017. december 9. – írta Beretvás Gábor
Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
Sára Sándor bemutatását illetően az ember könnyen zavarba jöhet, úgy, ahogyan emblematikus figurák meghatározása kapcsán szokott. Váltott objektívek szükségesek, hogy megfelelő összképet kaphassunk róla, hogy portréja megfelelő élességgel kirajzolódhasson. Sára intézmény, megkerülhetetlen idol, akit körbe kell járnunk, hogy megfejthessük, mit is jelenthet a filmművészet múltjának és jelenének, mi több, hogyan hivatkozik rá a folyamatos jövő.
Tanulmány,
2015. március 11. – írta Beretvás Gábor
A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István
Szabó István rendkívüli alapossággal ügyel arra, hogy alkotásai magukban hordozzák saját jelenidejük atmoszféráját, játszódjanak a mindenkori mában, avagy a 19. és a 20. század egy-egy szakaszában. E téren érezhető alaposságát A napfény íze háromnegyed évszázadot átfogó folyamában tapasztalhatjuk meg a legtisztábban, de az Álmodozások korától a Mephistóig mindenütt felbukkan.
Tanulmány,
2003. szeptember 15. – írta Halász Tamás
Testek és filmek – Hisztéria és szexualitás Szabó István filmjeiben
Szabó István neve mellett a két szó, szexualitás és hisztéria, némi meghökkenést okozhat, hiszen műveinek ilyen irányultságú méltatása még nemigen látott napvilágot. Pedig ha jobban megnézzük filmjeit, kiderül, hogy kamerája tulajdonképpen másra sem irányul, mint az emberi testre.
Tanulmány,
2002. július 15. – írta Dragon Zoltán
Kapcsolódó filmek
Apa – Egy hit naplója
Fekete-fehér filmdráma, 98 perc, 1966
Rendező: Szabó István Szereplők: Bálint András, Gábor Miklós, Sólyom Kati, Tolnay Klári, Ráthonyi Zsuzsa, Erdélyi Dániel, Halász Judit, Asztalos Béla, Böszörményi Géza, Békés Rita, Huszti Péter, Kozák András Teljes filmadatlap
