Dragon Zoltán

Dragon Zoltán

Dragon Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Amerikanisztika tanszékének oktatója, fotográfus. Kutatási területe a filmelmélet, a kortárs vizuális kultúra, a digitális kultúra és elméletei, valamint a fotográfia. Az AMERICANA - E-Journal of American Studies in Hungary online folyóirat és az AMERICANA eBooks kiadó alapító szerkesztője, a Digitális Kultúra és Elméletek kutatócsoport vezetője. Filmadaptáció és pszichoanalitikus filmelmélet témjában publikált számos tanulmánya mellett a The Spectral Body: Aspects of the Cinematic Oeuvre of István Szabó, a Tennessee Williams Hollywoodba megy, avagy a film és a dráma dialógusa c. könyvek szerzője, illetve az Encounters of the Filmic Kind: Guidebook to Film Theories c. könyv társszerzője.

Írásai a Filmtetten (4)

Minden, amit mindig is tudni akartál Hitchcockról (de sohasem merted megkérdezni az Apertúrától) – Füzi Izabella (szerk.): Hitchcock. Kritikai olvasatok

2010. május 19.

Ritkán emlegetjük, de egy könyv sikere nem kizárólag a tartalmától függ. Pláne napjainkban, amikor nagyon is fontos a csomagolás, és nem mindegy, hogy a potenciális olvasó (vagy inkább fogyasztó) egyáltalán észreveszi-e a polcon várakozó nyomtatványt. Az Apertúra Könyvek sorozatának indító darabja, a Hitchcock. Kritikai olvasatok már első látásra addiktív, csakúgy, mint a témájaként megjelenő filmrendező munkái – ami igencsak jó előjel.

A nő eltűnése – Avagy a filmtörténet a femme fatale szerint

2003. május 15.

A legenda szerint Georges Méliès szórakoztató szakiparos, illuzionista, nagy fantáziát látott az új mozgóképrögzítő szerkezetben, ezért be is szerzett magának egyet. 1896-ban egy forgalmasabb párizsi utcán fel is állította új készülékét, befűzte a filmtekercset, és elindította a gépet. Bámulta a tömeget, talán már a következő témáján elmélkedett, amikor észrevette, hogy a tekercs lefutott. Műgonddal kivette a tekercset a dobozból, és egy másikat helyezett be, majd folytatta a felvételt ott, ahol abbahagyta. Vagy legalábbis azt hitte. E gesztusával a mozgókép női testre utaltságát és a végzetes nő trópusát egyaránt életre hívta.

Filmadaptáció – Az irodalom és a film végtelen dialógusa

2003. február 15.

A filmadaptációk kritikai méltatásai többnyire azt vizsgálják, hogy a film hű maradt-e az irodalmi forrásszöveghez. Ez a megközelítés azon a problematikus feltételezésen alapul, hogy az irodalmi szöveg egy tökéletesen egységes, pontosan megfogalmazott, mondhatni „helyes” jelentést közvetít az olvasó felé, melyet a filmkészítő vagy felismer, és hitelesen átültet dolgozatába, vagy erőszakot követ el eme „szent” üzeneten, netalán vissza is él vele – és ennek az eredménye egy silánynak bélyegezhető adaptáció. A probléma ott kezdődik, hogy a kedves olvasónak (aki, ne feledjük, a filmkészítő is) vajon mihez is kellene hűnek lennie? A szöveg által közvetített üzenethez?

Testek és filmek – Hisztéria és szexualitás Szabó István filmjeiben

2002. július 15.

Szabó István neve mellett a két szó, szexualitás és hisztéria, némi meghökkenést okozhat, hiszen műveinek ilyen irányultságú méltatása még nemigen látott napvilágot. Pedig ha jobban megnézzük filmjeit, kiderül, hogy kamerája tulajdonképpen másra sem irányul, mint az emberi testre.

Dragon Zoltán

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat