Sztalker
Andrej Tarkovszkij
1979
Sztalker
Magyar cím
Sztalker
Eredeti cím
Stalker
Rendező
Író
Forgatókönyvíró
Szereplők
Operatőr
Vágó
Zene
Díszlettervező
Jelmeztervező
Producer
Gyártó
Történet
Nem tudni, meteor hullott-e le, vagy az űrből érkeztek látogatók, de létrejött egy csodálatos hely, a Zóna. Az odavezényelt csapatok nem tértek vissza, ezért a kormány rendőrkordonnal vette körül és lezárta a Zónát. Többé senki sem léphetett be, de a Sztalker vezetésével a legbátrabbak eljuthattak arra a helyre...
Ezt írtuk a filmről:
Ablakok Andrej Arszenyevics kilencven évére – Tarkovszkij-portré
Csak közhelyszerű jelzőkkel, ismétlésekkel lehetne illetni azt, hogy mekkora hatással volt Andrej Tarkovszkij (1932–1986) munkássága a mozgókép művészetére. Nehéz újat mondani a 36 éve elhunyt rendezőről, aki ma lenne 90 éves – most is inkább csak „körbejárni” próbálom világát. Ugyanis bármilyen pár mondatos emlékesszé csak felületes rátekintés lehet egy olyan alkotóra, aki tisztán a képben hitt, mégpedig olyan képben, amely nézőjét átemelheti a transzcendenciába.
Tanulmány,
2022. április 4. – írta Ritter György
A Zónán innen és túl – Csapón kívül 41.: Stalker / Sztalker, 1979
Az orosz Andrej Tarkovszkij 1979-es filmje, a Sztalker a filmtörténet egyik sokat emlegetett alkotása, a mindenkori filmes kánon egyik alapfilmje, képi világát kritikusok és filmlexikon-szerkesztők egyaránt magasztalták, magasztalják. A negyven éve bemutatott mű egy cannes-i díjat hozott a rendezőnek (a 33. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az Ökumenikus zsűri díját).
Trivia,
2019. március 16. – írta Tóth Gödri Iringó
Sci-fi-kalauz stopposoknak – Vázlatos sci-fi térkép
Stanislaw Lem úgy határozta meg a science-fiction fogalmát, mint „azok a dolgok (...), amelyek pillanatnyilag nincsenek, de valamikor a jövőben megszülethetnek, valamint azok, amelyek nincsenek, és minden bizonnyal nem is lesznek, de amelyek létezhettek volna, mert létezésük a legcsekélyebb mértékben sem mond ellent a természet törvényeinek".
Tanulmány,
2005. június 15. – írta Szilágyi Zoltán
Elsőáldozás – Demeter Szilárd mozija
Az én filmem elég silány minőségű. Fekete-fehér, nyolcmilliméteresre forgatták, hang nélkül, persze, amikor klimpírozni akarok alája, az mindig balul sül el, úgyhogy most meg sem próbálom (mint ahogy a diafilmekhez is hűtlenné váltam, amikor a nyolcmilliméteres „csodáira” rátaláltam, úgy ez utóbbit is túlnőtték a videotékák). A párbeszédet (egy db. van benne) inkább feliratoznám, követve a némafilmek hagyományait. A főszereplő benne legyen Orrbelefütty, van már egy ilyen nevű novellahősöm, neki van ideje erre.
Publicisztika,
2002. április 15. – írta Demeter Szilárd
Láss csodát! – Film és transzcendencia
A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is. Vagy éppen korlátlan lehetőséget.
Tanulmány,
2001. május 15. – írta Gelencsér Gábor
Az irodalom visszavág – A sci-fi története 4/3. (1959–1977)
A tudományos fantasztikum keserédes pubertásévei után felnőttkorba lépett: a felhalmozott anyag rendszerezésre, elmélyítésre kerül, a műfaji korlátok megszilárdulnak. A rangos irodalmi művek pedig egészen a 70-es évek közepéig kísérik a műfaj útját.
Tanulmány,
2001. május 15. – írta Varró Attila
Kapcsolódó filmek
Sztalker
Színes és fekete-fehér kalandfilm, filmdráma, fantasy, sci-fi, 163 perc, 1979
Rendező: Andrej Tarkovszkij Szereplők: Aleksandr Kaidanovsky, Alisa Frejndlikh, Anatoli Solonitsyn, Natasha Abramova, Nikolai Grinko Teljes filmadatlap
