Székelyek és izraeliták – Fecső Zoltán: Ahogy az óra jár

2023. május 5. – írta Ferenczi Szilárd

A szomszéd országban zajló népirtás híreinek özöne alatt most, 2023 tavaszán, különös aktualitással és szégyenérzetet fakasztó csendes ráébresztéssel ketyeg az Ahogy az óra jár.

Szélesvásznú identitáskeresés – Az izraeli film rövid története

2021. április 15. – írta Lányi Eszter

A mozgókép kétségtelenül a kollektív identitásformálás egyik leghatásosabb kulturális médiuma, aminek változása egy a szemünk láttára létrejövő ország esetében különösen látványos. Ebben a nemzeti felnövéstörténetben jól megfigyelhetjük a homogénnek hirdetett nemzeti identitás átalakulásait ahogy újabb és újabb társadalmi csoportok kapcsolódnak be az aktív történetmesélésbe.

Istenkeresésben – Gyöngyössy Imre, Kabay Barna: Jób lázadása (1983)

2020. február 14. – írta Gyöngyösi Lilla

Messiás, hol vagy már? – ismételgeti Lackó Gyöngyössy Imre és Kabay Barna szívszorító filmjének a végén. A Jób lázadása ritka példája a magyar filmművészetben a múlttal való szembenézésnek, a visszafordíthatatlanság tragédiájának és a családdá válás szomorú szépségének.

Élet a lélek halála után – Sam Garbarski: Es war einmal in Deutschland... / Volt egyszer egy Németország

2017. december 6. – írta Rácz Viktória

Ne dőljünk be a marketingnek, a Volt egyszer egy Németország nem vígjáték. Bár vannak benne humoros jelenetek, ugyanolyan komolysággal beszél a holokauszt túlélőivel együtt élő traumáról, mint a legtöbb dráma.

Kolozsvártól Buchenwaldig – Csibi László: Nussbaum 95736

2017. november 18. – írta Zsizsmann Erika

Bár a címe egyértelműen a holokausztra utal, Csibi László új történelmi témájú riportfilmje nagyobbat merít ennél: egy túlélő élményein keresztül a kolozsvári zsidóság vészkorszak előtti és utáni életérzését is felvillantja, így fontos adalékokkal szolgál Erdély 20. századi történetéhez. Ugyanakkor nem csak a múltbeli események felmutatása foglalkoztatja, hanem az is, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a jelenhez.

Az emberek, akik ott se voltak – Török Ferenc: 1945

2017. február 28. – írta Papp Attila Zsolt

Két zsidó leszáll a vonatról, és felbolydul egy egész település mikrotársadalma. Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni Török Ferenc új filmjét, azt mondhatnánk, hogy a (kollektív) számvetésről  és önvizsgálatról szól. De annál azért jobb film, mint hogy egyetlen – közhelyes – mondatban foglaljuk össze.

Klezmer orkeszter – Bereczki Csaba: Soul Exodus

2016. november 18. – írta Dobi Ferenc

Amikor a világ egyik legnagyobb kőszénfogyasztó és -termelő országának élére egy olyan vezetőt választanak, aki nem hisz a globális felmelegedésben, különösen jól esik egy feel-good movie, ami elfeledteti velünk a sok szart a világban. A Soul Exodus így is tesz az első félórában, de nem éri be végig a szimpla szórakoztatással, képes tanítani is nekünk valamit az életről.

Az elmúlás tapinthatatlan valósága – Radu Jude: Inimi cicatrizate / Sebhelyes szívek

2016. november 9. – írta Berecki Beáta Hajnalka

Radu Judénak – az Aferim! után – sikerült sokrétűen feldolgoznia egy másik olyan korszakot és témát, ami eltér a román újhullámos filmekből megszokottól.

Az eltűnt identitás nyomában – Atom Egoyan: Remember / Emlékezz!

2016. június 10. – írta Papp Attila Zsolt

Atom Egoyan új filmjével visszatérni látszik ahhoz a témakörhöz, amely a legjobb korszakában gyakran foglalkoztatta: a gyökerek, az önazonosság, az egyéni és közösségi múlt összefonódásának kérdéseihez. Az örmény identitás helyébe itt azonban a zsidó lép.

Az I. világháború a magyar filmtörténetben (1914–1945)

2015. november 24. – írta Kurutz Márton

A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező ugyanis, amellyel pontosan lekövethető a történelem alakulása, a hadi sikerek és vereségek váltakozása a filmművészet homogén testén. A gazdasági élet statisztikai adatai mellett a művészet az, amely a leghitelesebb mérőeszköze lehet a háborús konjunktúra és dekonjunktúra korszakainak.