Elhaló hangok – Yaron Zilberman: A Late Quartet / Búcsúkoncert

2013. július 25. – írta Pálos Máté

Bár a nyári blockbusterszezon óriásrobotjai, acélemberei és örökifjú vámpírjai körül gerjesztett PR-zajban úgy tűnhet, hogy a mai mozik már főleg csak kamaszoknak (esetleg kamaszlelkű felnőtteknek) tartogatnak izgalmakat, a szélesen értelmezett fősodorban éppen ellentétes irányú folyamatok zajlanak. Mivel az ötvenes évek autósmozijaiban fogant baby-boomerek mára nyugdíjasok lettek, jelenleg a leggyorsabb ütemben növekvő korcsoportot amerikában a hatvanöt év felettiek képezik.

Amíg ez a Föld kerek... – Marian Crișan: Rocker

2013. február 28. – írta Jakab-Benke Nándor

A Rocker egy szerethető, de nem hibátlan alkotás a szalontai Marian Crișantól. A film egy apa és fia pár napján keresztül mutat rá a mai román társadalom helyzetére.

Válogatott dokumentumfilmek a 43. Magyar Filmszemléről – A szovjet levelezőpajtás, Népművelő a felvevőgéppel, Allah minden napján szaladnak a lovak, A Nyolcak nyomában, Last Call – Dresden Dolls

2012. február 9. – írta Buzogány Klára, Zágoni Bálint, Pócsik Andrea

Jó nevű rendezők változó színvonalú munkái,félig-meddig ismeretlenek sikeres próbálkozásai, hosszú éveken keresztül forgatott filmek vagy televíziós szösszenetek, ismeretterjesztő vagy dokumentarista stílus, kellemes meglepetések vagy „kiszámítható” színvonal – talán így foglalhatnánk össze vázlatpontokba szedve az idei Szemle dokumentumfilmjeit. A témájuk, munkamódszerük vagy stílusuk miatt legérdekesebbek közül szemelgettük. Gondolatainkban végig ott bujkált a mi lett volna ha? kérdés: mi lett volna, ha az idei szemle versenyfesztiválként működött volna, mely filmek szerezhették volna meg a díjakat?

Rómeó, Júlia, és a Vasfüggöny – Jacek Borcuch: Wszystko, co kocham / Minden, amit szeretek

2010. november 19. – írta Farkas István

Bármennyire is elutasítjuk, csillogónak, pénzszagúnak és erőltetettnek tituláljuk az Oscar-díjakat, a szobrocskához valamilyen szinten kötődő mozgóképek mindig hoznak egy olyan szintet, amelyet nem kapunk meg a mindenkori hollywoodi tucatfilmektől. A sorba kitűnően illik az idei lengyel Oscar-küldött: Jacek Borcuch Minden, amit szeretek című alkotása.

Az utolsó képregényhős – Edgar Wright: Scott Pilgrim vs. the World / Scott Pilgrim a világ ellen

2010. november 4. – írta Csiger Ádám

„Nehéz kimondani, hogy életre keltett egy képregényt, de tényleg megtette” – Kevin Smith dicsérete jól jellemzi a Scott Pilgrim a világ ellent: rendezője, Edgar Wright a Sin City után szabadon elkészítette minden idők legképregényesebb mozifilmjét.

Az üllő és a kalapács között – Sacha Gervasi: Anvil! The Story of Anvil

2010. június 24. – írta Jakab-Benke Nándor

Akinek lelkiismeretfurdalása van a sok letöltött zene miatt, az nézze meg ezt a filmet: kicsit (de csak kicsit) megnyugszik, mert kiderül, hogy a javát úgyis a stúdiók fölöznék le, s nem mindig fizetik ki a „kisebb” zenekarokat. Akinek pedig nincs lelkiismeretfurdalása, az még inkább nézze meg: hogyan kényszerülnek tehetséges, ötletes emberek méltatlan munkára, mialatt mi az mp3-akat tologatjuk a merevlemezünkön. Alább az Anvil zenekar hihetetlen története.

A rock and roll nagybácsi – Peter Cattaneo: The Rocker / A meztelen dobos

2008. október 20. – írta Kriston Attila

Ebben a vígjátékban ezúttal nincs nagyágyú a csapatban. A meztelen dobos főszereplője viszont kísértetiesen emlékeztet egy bizonyos állati nyomozóra, aki pályája elején egy sok sebből vérző forgatókönyvvel és filmmel nyitott, mára azonban már csillag is jelképezi sikereit a hollywoodi hírességek sétányán.

Stefano szerint a világ – Gianni Zanasi: Non pensarci

2008. június 2. – írta Szilágyi Zoltán

A 35 éves Stefano zenekara nem teljesen sikertelen, de az átütő berobbanás még várat magára. Az egyik fellépésen énekesük a közönség közé veti magát. Szép performansza és lezárása lehetne ez a koncertnek, a nép azonban félrehúzódik, Stefano társa pedig padlót fog. A keretbe zárt vígjáték már több fesztivált is megjárt: keserédes történet a napfényes Riminiből.

Altman utolsó adása – Robert Altman: A Prairie Home Companion / Az utolsó adás

2007. február 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Tavaly november huszadikán szomorú aktualitást kapott Az utolsó adás (eredetileg tervezett angol címe szerint: The Last Broadcast) – Altman utolsó filmjének bizonyult.