Hullák, kísértetek és egy szokatlan páros népesíti be Bergendy Péter filmjét – a Post Mortem horrorként ritkán működik, más tekintetben viszont izgalmas vállalkozás.
A cseh rendezőlegendáról szóló portrénaplónk utolsó részében másodszor is Oscarra jelölik, ezúttal díj nélkül – majd az egész cseh filmgyártásra rászakad a kapitalizmus.
Senki nem mondhatja, hogy Szabó István talán utolsó filmje ne lenne meglepő. Az Oscar-díjas rendezőnek 82 éves korára jött meg a humora, emellett kedvet kapott ahhoz, hogy a korábbiaknál nyíltabban beszéljen az ügynökmúltjáról, rendezői zsenije viszont a Zárójelentésben felismerhetetlen.
1985-ben Monory Mész András Bebukottakcímű filmje elnyerte a torinói filmfesztivál fődíját. A tököli fiatalkorúak börtönéről készült dokumentumfilm tényfeltáró jellege miatt itthon mégsem kerülhetett forgalomba, kalózkópiái viszont annál népszerűbbek voltak a rendszerváltást megelőző években. 2014-ben a Bebukottak szereplői közül hárman ismét a kamera elé álltak, hogy Gerő Marcellnek valljanak életről, halálról, bűnről és bűnhődésről, miközben torokszorító látleletet adnak az ellehetetlenített vidéki Magyarországról is.
Gárdos Péter 2005-ben készült filmje finom, vonzó szépség, akárcsak egy porcelánbaba. Igazán eredeti vonása, ami kiemelte a tavalyi Filmszemle alkotásai közül, az amatőrszereplők alkalmazása.
