Még mindig elég kevés magyar gyártású tudományos-fantasztikus film születik, ami némiképp érthető, hiszen talán ez a műfaj követeli meg leginkább a magas költségvetést. Kivételek persze akadnak, és az is igaz, hogy az egyre modernebb szoftverek egyre többek számára teszik elérhetővé a speciális effektek használatát, a korábbiakhoz képest minimális anyagi befektetéssel.
Annak ellenére, hogy Justin Roiland és Mike McMahan többek között szemérmetlenül kacagtatóan csinál viccet egy felrobbanó gyermekkórházból, a Solar Opposites mégis meghökkentően barátságos sorozat.
Howard Hawks 1951-es A Lény – egy másik világból című kultikus alkotása borzalmas adaptációja az alapjául szolgáló novellának, de a mai napig szórakoztató film. John Carpenter 1982-es A dolog című mesterműve nem remake, viszont kitűnő adaptáció. Matthijs van Heijningen 2011-es A dolog című szennye borzalmas remake. Nagyjából erről lesz szó.
Ezen a hétvégén sem nagyon van választék új filmekből az erdélyi mozikban, mivel éppen most dobbantott az Alien: Covenant, és most aztán mindenki arra fog tódulni.
Elnöki nyelvbotlások, űrből jött fénylények és nosztalgikus videojátékok – A kém(Spy) után mintha a Pixelt is a magyar közönségnek gyártották volna Hollywoodban. A Reszkessetek, betörők! rendezője egy retro-Szellemirtókat akart készíteni, de csak egy újabb Adam Sandler-film lett belőle.
A DreamWorks új filmje a legjobb és legrosszabb amerikai animációs trendeket is csokorba gyűjti. Inváziós sci-fi mese színváltós űrlényekkel, kapitalizmussal és Rihannával.
A Toho mellett más japán stúdiók is sikerre vitték a kaiju-eigát, amely a 70-es évek közepére kifújt. Az újjászületés alapja (ismét) a Godzilla (1985) című mozi volt, amely a sárkányistenségek új sorozatát eredményezte. A széria a 2004-es Final Warsig próbálta a mítoszt mélyíteni, amelyben a 60-as évek végi crossoverjeihez hasonlóan fejezte be (egyelőre) pályafutását a leghíresebb japán óriásszörny.
A japán kaiju (vagy Daikaiju) eiga nyersfordításban szörnyfilmeket jelent. Ennek nyitánya az 1954-es Gojira volt, ami később kapta a nyugatosított Godzilla nevet. Népszerűsége életre hívta a műfaj (első) 15 éves virágzását, amelyben a fenyegető szörnyek nemcsak az emberek barátaivá, hanem gondoskodó apává is váltak.
Két középkorú brit képregényrajongó útnak indul, hogy bejárja Amerika leghíresebb, a popkultúra által földönkívülit látott zónának titulált helyszíneit. Útközben találkoznak a road-movie sztereotip karaktereivel: izomagyú redneck-ekkel, akik beléjük kötnek, egy túlbuzgó keresztény vénlánnyal, aki hitében megrendülve be akarja pótolni az elmulasztott harminc esztendőt, valamint a sci-fi műfaji elvárásainak megfelelően egy valódi marslakóval és a nyomában loholó elengedhetetlen kosztümös-napszemüveges titkosügynökökkel.
