Tíz év mozi, hét percben – Kránicz Bence: A helyemen ülsz. Válogatott filmkritikák

2026. szeptember 3. – írta Eröss Henrietta

Kránicz abból indul ki, hogy a filmkritika nem a mozgókép kiszolgálója. A helyemen ülsz – amely tíz év nyolcvan kritikáját gyűjti egybe – ebben az olvasatban egyfajta csendes helyfoglalás.

Hungaronoir – Pápai Zsolt: Magyar film noir és melodráma 1. kötet: El nem csókolt csókok; 2. kötet: Fény és árnyék

2024. december 20. – írta Ritter György

Király Jenő (1943–2017) nagylélegzetű és nagy lélegzettel olvasható munkáiban többször elemezte a két világháború közötti magyar film zsánereit vagy zsánerkezdeményeit. A noir próbálkozások tőle szokott teljes analízisére már nem maradt ideje, ezeket most tanítványa, Pápai Zsolt bontotta ki. Az eredmény királyi lett: tetszetős, alapos, olvasmányos és két kötetes, tehát vaskos.

Mi történt? – A filmipar digitális átállásáról

2020. április 9. – írta Wheeler Winston Dixon

Wheeler Winston Dixon filmesztéta, a Nebraska–Lincoln-i Egyetem tanára sötét jövőt fest a digitalizált filmiparról.

A tékás, aki kölcsönzött – Quentin Tarantino-portré

2016. január 13. – írta Csiger Ádám

Egyáltalán nem véletlen, sőt inkább tökéletesen jelképes, hogy a posztmodern műfajfilm pápája épp egy videotékából szabadult a világra. Korai filmjei elfeledett, ritka, alábecsült gyöngyszemek remixei. Napjainkra viszont a fenegyerek felcseperedett, és megcáfolta kritikusait.

Krisztust játszva – Modern messiások Új-Hollywoodtól napjainkig

2014. április 21. – írta Kovács Patrik

Jelen összeállításunkban távlati képet vázolunk arról, hogy az elmúlt néhány évtized során miként, milyen módozatokban jelent meg a megváltó típusfigurája az amerikai filmben.

Magyar? Műfaji? – A Prizma filmművészeti folyóirat második száma

2010. március 15. – írta Jakab-Benke Nándor

A tavaly nyáron első ízben ismertetett filmművészeti folyóirat, a Prizma második számával jelentkezett: lapozgatása legalább annyira kellemes élmény, mint anno az első számé, ráadásul témaválasztása is húsba vágóbb, aktuálisabb, fontosabb a magyar közönség számára.

Fából vaskarika, avagy hogyan beszéljünk kaszton kívül – A Cinema filmes magazinról

2003. január 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Leginkább a mellettünk kólázó nézőhöz hasonlít. Egyszerre rajong és ítélkezik tárgya fölött, miközben nem esik ki szerepéből, nem csap át tudálékos, szakszavakat villogtató kritikusba, ám mindvégig megőrzi tájékozottságát. A popcornmozi farvizén létrejött popcorn-újságírás legnagyobb bajnoka, a Cinema az amerikai tömegfilm fogadott prókátoraként vonult be 1991 novemberében a magyar sajtópiacra.

Emészthető metanyelv – Tarantino előtt. Tömegfilm a nyolcvanas években. Szerkesztette: Nagy Zsolt Új Mandátum kiadó, 2000.

2001. január 15. – írta Zudor Imola

A populáris művészetről való diskurzus évtizedekkel ezelőtt divattá, mára megkerülhetetlenné vált. Szakirodalmának kulcsszavai a tömegigény, a nézettség, a művészfilmből átvett, popularizált motívumok, technikák.