És megint morgolódunk – Az ember, akit Ovénak hívnak (2015) / Az ember, akit Ottónak hívnak (2022)

2023. január 18. – írta Farkas Boglárka Angéla

A grumpy old man típuskarakter egyik legnagyobb közönségsikere lett a kortárs svéd irodalom Ove-figurája, aki frissen megözvegyült, világtól megcsömörlött idős úrként határozza el, hogy véget vet életének. Mint kiderül, ez korántsem olyan egyszerű, főleg egy olyan szomszédságban, ahol mindig akad megoldandó probléma. Cikkünkben a regény 2015-ös svéd és 2022-es amerikai filmadaptációját vetjük össze, egyszersmind rangsorolva is a két verziót.

„Mindenki abból nyer, ha megtanulunk egymás mellett élni” – Interjú Nagy Viktor Oszkárral a Becsúszó szerelemről

2021. július 18. – írta Soós Tamás

Végre látható a magyar mozikban az Ötvös András és Gombó Viola Lotti főszereplésével készült focis romkom, amely az ultrák világába kalauzol. A film rendezőjével és társírójával, Nagy Viktor Oszkárral többek közt arról is beszélgettünk, mi a közös az ultrákban és egy civil szervezetben, miért lehet az Alul semmi és nem mondjuk A csodacsatár a Becsúszó szerelem előképe, és miért csak a menekültválság kirobbanásáig forgatott filmeket a menekültekről.

Ugyanazok a hibák – Dobray György: Kövek; Bakony Alexa: Tobi színei

2021. július 5. – írta Vigh Martin

A Cirko két friss dokumentumfilmje rámutat arra, hogy nem sok minden változott az elmúlt 80 évben, legalábbis ami a társadalom viselkedését illeti. Ugyanazok a berögződések, az ismeretlentől való félelem, az egyszerű megoldások iránti igény uralja az emberi gondolkodást, ami annak idején a holokausztot is okozta. A Kövek és a Tobi színei épp ezért alkot tökéletes párost, mert mindkét film arra hívja fel a figyelmet, hogy mitől kell még ma is óvakodnunk.

A feminizmus és elfogadás liberális meséje – Bill Condon: Beauty and the Beast / A szépség és a szörnyeteg

2017. március 20. – írta Kádár Hanga

Feleslegesen fújták fel az oroszok a klasszikus mese homoszexuális figurájának esetét. Soha nem volt globális szinten aktuálisabb a külsőségektől független társadalmi elfogadás, Bill Condon elegánsan felújított, élőszereplős változata ráerősített a francia eredetű történet tanítására.

A meleg srác és a Magyar Ugar – Császi Ádám: Viharsarok

2014. március 20. – írta Farkas Péter

Ahhoz képest, hogy milyen nehéz kérdéseket tesz fel, meglepően könnyed, légies atmoszféra és az intim téma ellenére kevés testiség tölti meg Császi Ádám bemutatkozó nagyjátékfilmjét.

Visszafogott tündérmese a toleranciáról – Rachid Bouchareb: London River

2010. május 18. – írta Vízkeleti Dániel

Bouchareb egyszerre optimista és bátor: a közösen átélt tragédiában látja a népek, kultúrák közötti konfliktusok megoldását. Ez persze egyelőre csak a fikció tündérmese-szerű világában működik. Míg Európa-szerte, parlamenteken kívül és belül ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, addig a filmfesztiválok lehetőséget nyújtanak, hogy a mozitermek sötétjében álmodozzunk a kommunikáció és szolidaritás minden problémát áthidaló hatalmáról.

Emberi jogok és űrlények – Neill Blomkamp: District 9

2009. szeptember 28. – írta Pálos Máté

A District 9 sikeresen ötvözi a szocio-sci-fik drámai alaphelyzetét az akció-sci-fik militarizált világával – magas szintű szociális érzékenységgel megáldott űrlényes akcióhorror, amit az elsőfilmes Neill Blomkamp saját fiatalkorának kulisszái közé, Johannesburgba helyezett, az utóbbi évek legérdekesebb látványvilágú és legizgalmasabb akciójeleneteivel bíró darabját rendezve meg a műfajban.