Marvel helyett – Matt Ross: Captain Fantastic

2016. október 20. – írta Buzogány Klára

Tisztázzuk gyorsan: a Captain Fantastic hőse nem a Marvel-univerzum egy újabb szereplője. Nem is a hagyományos értelemben vett szuperhős, amit a cím ígérne, pedig egy hat gyerekét a vadon közepén egyedül nevelő apa a legfantasztikusabb szuperhős a világon.

Apai szív – Cristian Mungiu: Bacalaureat / Érettségi

2016. május 22. – írta Jakab-Benke Nándor

A Cannes-ból a legjobb rendező díjával hazatérő film egy zseniális, könyörtelen, precíz társadalmi látlelet, ami után erősen elgondolkodunk, hogy érdemes-e Romániában élni.

Kívül lurkó, belül surmó – Volker Schlöndorff: Die Blechtrommel / A bádogdob

2016. április 19. – írta Ferenczi Szilárd

Amikor lázadunk, nyilván dacolunk. Kicsikét toporzékolunk. Nem nyúlunk a spenóthoz. Fordítva vesszük fel az inget. Festünk valami bődületest a falra. Lesátrazunk a téren, esetleg éhségsztrájkba kezdünk. Berúgjuk az ablakot. Szétverünk egy pipacsot a rohamrendőr sisakján. Lebontunk egy falat. Haránt fekszünk az aszfalton, a tank elé. De ezek mi vagyunk, a kevésbé regényhősök. Hozzánk képest a három éves Oskar Matzerath egész egyszerűen lestoppolta a növését. Dacból. Fizikailag egy ujjnyit sem fejlődött tovább, körülbelül 90 centi magasan megállt. És csak ütötte, verte a dobot, néha sikoltott, miközben a nemzetiszocializmus elsöpört országot, népet, emberséget.

„Saga Norén, Länskrim, Malmö” – A híd (Bron/Broen) – harmadik évad (2015)

2016. február 4. – írta Papp Attila Zsolt

A híd első évada nemcsak a skandináv televíziózásban tette szinte megugorhatatlanul magasra a lécet. És bár sem a második, sem a harmadik évad nem tudta megismételni a kezdőszezon – végső soron nagyon is egyszerű és átlátható – komplexitását, az a bizonyos léc megrezdült ugyan, de a helyén maradt.

Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról

2015. december 21. – írta Ritter György

Az ízlelés és a szaglás – bár mellékérzetnek számít – a vizualitással közvetlen érzéki hatásokat fejez ki. Hasonló azonosulás fedezhető fel a pornográfiában is – nem véletlenül. A különbség leginkább ott ragadható meg, hogy a pornó kizárja az emberi létezés társadalmi, pszichológiai dimenzióit, míg a kulináris érzéki hatása (akár dramaturgiai funkcióival) „felruházhatja” ezekkel a „szereplőt”. „Az ember nem abból él, amit megeszik [...], hanem abból, amit megemészt” – írja a neves 19. századi gasztroesztéta, Brillat-Savarin. A film pedig kihasználja, hogy az ételből kibontsa ezt az érzetet és a gondolatot.

Elállatiasodott társadalom – Jorgosz Lanthimosz: The Lobster / A homár

2015. szeptember 15. – írta Dobi Ferenc

A kortárs görög film egyik főalakja, Jorgosz Lanthimosz elkészítette első angol nyelvű produkcióját – ez persze nem azt jelenti, hogy bármennyire is visszavett volna a tőle megszokott abszurditásból. A bizarr görög film – ha az ország határain túl is – de tovább él A homárral.

The Archers – a miniálomgyár – Powell és Pressburger mozija

2015. július 29. – írta Irina Trocan

Nem hivatalosan Michael Powell volt a rendező, Pressburger Imre (alias Emeric Pressburger) pedig a forgatókönyvíró. Legalábbis ez derül ki a környezetükben levők pályafutásuk kezdeteiről szóló visszaemlékezéseiből. Korda Sándor mutatta be őket egymásnak, és együtt kezdtek dolgozni a A kém feketében (The Spy in Black, 1939) című filmen.

Népszerűtlen mozi – Pasolini (játék)filmjei

2015. május 4. – írta Gregus Zoltán

Kétségtelenül szimpatikus állandóan perlekedő, baloldali alakja, aki a marxizmust Szókratésszel azonosítja, és ebből adódóan egyetlen ideológiával sem tudott teljes mértékig azonosulni. Úgy gondolta, hogy a művészet lázadás, és ez nemcsak a műveket jellemzi, hanem a művész életét is. Szinte minden filmjében van valami barbár lázadás a konformizmus ellen, ezért szerethető. Filmjeiben szerzői kézjegyét viseli magán markáns figuráinak megválasztása, történeteinek darabos összeszerelése, gyakran odavetett, remegő kamerája, azaz a filmnyelv egyéni látásmódra törekvő használata.

Farkasok és bárányok – Mike Nichols-portré

2015. április 13. – írta Csiger Ádám

A tavaly 83 évesen elhunyt Mike Nichols figyelemreméltó és sokszínű rendezői életművet hagyott maga után, amit többek közt egy-egy Oscar-, Grammy-, Emmy- és Tony-díj is bizonyít.

Észak-fok, titok, idegenség – Mikkel Nørgaard: Kvinden i buret / Nyomtalanul

2014. szeptember 3. – írta Papp Attila Zsolt

A skandináv krimihullám először az irodalmat hódította meg, most pedig a filmben is tetőzni látszik. A svédek, norvégok, izlandiak után színre lép a dán királyi thriller is.