Akarsz-e játszani? – Richard Dembo: La diagonale du fou / Dangerous Moves / Veszélyes lépések

2024. március 9. – írta Kovács Patrik

1985-ben egy svájci-francia koprodukcióban készült „hidegháborús sportfilm” nyerte el a legjobb idegen nyelvű mozinak járó Oscar-díjat. Vajon emlékszik még rá valaki az elvetemült sakkfanatikusokon és Michel Piccoli tisztelőin kívül? Aligha. Pedig nehezen érthető a Veszélyes lépéseket övező konok közöny.

„Az én filmjeim naplók” – Röpbeszélgetés Mészáros Mártával

2018. június 5. – írta Gergely Zsuzsa

A 17. TIFF egyik vendége Mészáros Márta volt, akinek három filmjét is vetítette a fesztivál, és életműdíjat is kapott. A lankadatlan munkakedvű rendezőt sikerült negyedóra erejéig elkapni Kolozsváron, hogy beszéljen jelenről, múltról, feminizmusról, Jancsóról – és Mészáros Mártáról.

Transzfilmánia 17. – The Death of Stalin / Sztálin halála; American Vandal

2018. február 4. – írta Jakab-Benke Nándor

Végre egy jó vígjáték, nem feltétlenül a politikaiak közül, hanem úgy alleszcuzámmen. És akkor már pakoljunk rá a röhögésre egy Netflix-áldoksival. Szatíra, paródia, történelmi fikció, terápiás kaczajok. Jó hét ez.

Ezt láttuk a 14. TIFF-en 3. – Im Keller / In The Basement; Lost in Karastan; Dyke Hard; Three Windows and a Hanging

2015. június 1. – írta Jakab-Benke Nándor, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Csiger Ádám

Láttunk még morbid osztrák filmet, szatírát Karasztánról, szerethető svéd trashfilmet és igazi koszovói filmdrámát. És ma is megyünk moziba!

Az orosz parlament ingyenesen elérhetővé akarja tenni a szovjet filmeket

2014. március 19. – írta a szerk.

Az orosz honatyák egy olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely államosítaná a szovjet időkben készült összes filmet és tévésorozatot, amelyeket egyúttal ingyen nézhetővé tennének az interneten. Ha a törvényt elfogadják, az várhatóan igen érzékenyen érintené a szerzői jogokat Oroszországban.

Válogatott dokumentumfilmek a 43. Magyar Filmszemléről – A szovjet levelezőpajtás, Népművelő a felvevőgéppel, Allah minden napján szaladnak a lovak, A Nyolcak nyomában, Last Call – Dresden Dolls

2012. február 9. – írta Buzogány Klára, Zágoni Bálint, Pócsik Andrea

Jó nevű rendezők változó színvonalú munkái,félig-meddig ismeretlenek sikeres próbálkozásai, hosszú éveken keresztül forgatott filmek vagy televíziós szösszenetek, ismeretterjesztő vagy dokumentarista stílus, kellemes meglepetések vagy „kiszámítható” színvonal – talán így foglalhatnánk össze vázlatpontokba szedve az idei Szemle dokumentumfilmjeit. A témájuk, munkamódszerük vagy stílusuk miatt legérdekesebbek közül szemelgettük. Gondolatainkban végig ott bujkált a mi lett volna ha? kérdés: mi lett volna, ha az idei szemle versenyfesztiválként működött volna, mely filmek szerezhették volna meg a díjakat?

Ajtmatov köpönyegéből – Kis kirgiz filmtörténet 2.

2010. szeptember 10. – írta Ritter György

A kirgiz filmgyártás technikai lehetőségei a hatvanas években teremtődtek meg. Az újhullámos orosz rendezők hatására lassan kibontakozott egy nemzetiségi alkotó generáció színre lépése is. Ők eleinte az orosz film fősodrából örökölt realista vonalat gondolták tovább, majd fokozatosan saját népi folklórjukban leltek rá az ihlető forrásra. A kirgiz filmesek stílusváltása ugyan egyedi, de tendenciája a szomszédos államokban is megfigyelhető volt.

Mint Salt az ételbe – Philip Noyce: Salt / Salt ügynök

2010. augusztus 19. – írta Farkas István

Vannak filmek, amelyek különös ajándékokat kapnak az élettől. Négy évvel ezelőtt, Ron Howard A Da Vinci-kód című filmjének például maga a katolikus egyház „szervezte” a reklámkampányát, idén Phillip Noyce alkotásának kedvezett Ananké istennő. A Salt című kémfilm ugyanis a hidegháború utáni kémbotrányok talán legjelentősebbikének közepette csöppent a mozivászonra.

Szovjet háborús filmek a YouTube-on

2010. május 4. – írta a szerk.

A Moszfilm orosz filmstúdió és a YouTube videómegosztó portál klasszikus szovjet háborús filmeket mutat be ingyenesen a második világháborúban aratott győzelem 65. évfordulója alkalmából. (MTI)

Rendszerváltás, cseh módra – Jan Sverák: Kolya / Kolja, 1996

2010. február 19. – írta Jakab-Benke Nándor

Talán egyik országban sem született annyi zseniális, a kommunista rezsim által betiltott film, mint Csehszlovákiában¹, így utólag hihetetlen, hogy ezek egyáltalán elkészülhettek és a megsemmisülés helyett egy fiókban csücsültek felszabadításukig. A rendszer nem volt kedves a Cseh Újhullámhoz, ehhez képest a váltás után mindössze 6 évvel készült Kolja egész szépen mesél az ottani átkos végéről.