Késői találkozás – Massy Tadjedin: Last Night / Tegnap éjjel

2012. május 24. – írta Csoma Emőke

Melyik rosszabb, a testi vagy a lelki hűtlenség? Az, ha megtettünk valamit, vagy az, ha életünk végéig azon bánkódunk, hogy nem tettük meg, amikor lehetőségünk lett volna? Ezeket a mindörökké aktuális (bár költői) kérdéseket járhatjuk körbe egy iráni rendezőnő szemével, akinek valószínűleg nem volt túl egyszerű pártatlannak maradnia a férfi-nő párharcban – mégis sikerült.

Javier Bardem lesz James Bond ellensége

2011. október 13. – írta a szerk.

Javier Bardem spanyol színész megerősítette, hogy ő alakítja James Bond ellenségét a brit titkosügynökről szóló legújabb filmben.

Sam Mendes rendezi az új James Bond-filmet

2010. december 3. – írta a szerk.

A Mail Online riportere Kate Winslettel készített interjújában az Oscar-díjas színésznő, aki egyúttal Sam Mendes (Amerikai szépség, A kárhozat útja, A szabadság útjai) felesége, megerősítette, hogy a soron következő (23.) James Bond-film rendezésével Mendest bízta meg a stúdió, és a film kedvéért az egész család Angliába fog költözni.

(Láz)álom luxuskivitelben – Sam Mendes: American Beauty / Amerikai szépség, 1999

2010. augusztus 6. – írta Papp Attila Zsolt

A neves brit színházrendező, Sam Mendes első nagyjátékfilmje, az Amerikai szépség 2000-ben az Akadémia legfontosabb díjait söpörte be – köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb férfi főszereplőnek járó kitüntetést –, pedig olyan vetélytársai akadtak, mint a Halálsoron vagy a Hatodik érzék.

Sam Mendes mint Bond-rendező?

2010. január 7. – írta a szerk.

Egyes értesülések szerint Sam Mendes, az Amerikai szépség, A szabadság útjai és a Továbbállók rendezője készítheti a következő, 23. Bond-filmet, melyben Daniel Craig visszatér 007-esként. A film bemutatását 2011 novemberére ígérik.

Ahány ház, annyi pázsit. Kié zöldebb? – Sam Mendes: Away We Go / Továbbállók

2010. január 7. – írta Németh Barnabás

Sam Mendes előző filmje (A szabadság útjai) kapcsán többen azt rebesgették, hogy az angol direktor visszatérni látszik saját, mindössze néhány éve megalapozott gyökereihez, és egy nagyobbacska kitérő után újra azzal foglalkozik, aminek segítségével felragyogott a csillaga: a kis- vagy kertvárosi emberekkel. Egy évvel később, most úgy tűnik, a tendencia marad: Mendes letáborozott a saját terepén, s elkészítette élete „legkisebb” filmjét.

Egy újabb boldogtalan család az amerikai rémálomból – Sam Mendes: Revolutionary Road / A szabadság útjai

2009. január 26. – írta Németh Barnabás

A mai napig tartja magát az az elképzelés, mely szerint a kisvárosi/kertvárosi élet nyugodt, csendes, szép, idilli, annak ellenére,  hogy írók/rendezők sokasága már évtizedek (vagy századok) óta nem bírja megállni, hogy időről időre le ne leplezze a béke eme gyönyörű szigetének minden aljasságát és romlottságát.

Gumilövedék – Sam Mendes: Jarhead / Bőrnyakúak

2006. február 15. – írta Molnár Péter

Az Amerikai szépséget és A kárhozat útját követően Sam Mendes a háborús filmek műfajában próbálkozik. Új filmjében, a Bőrnyakúakban azonban ne számítsunk hősökre, vakmerő és felejthetetlen tettekre, végső győzelmi jelenetekre: a történet arról szól, hogyan unatkozza át egy tengerészgyalogos alakulat az 1990-es öbölháborút.

Amerikai népség – Sam Mendes: Road To Perdition / A kárhozat útja

2003. február 15. – írta Csillag Marci

Az agresszív varázslótanoncok és digitális klónhadseregek korában legalább akkora hiányt szenvedünk az eredeti ötletekkel tálalt eredeti filmtémákban, mint a gazdasági világválság korának embere szenvedett alapvetõ létszükségletei terén. Hollywood varázskockái manapság sajnos nem lépnek túl a Rubikon, annak ellenére, hogy az Amerikai szépség után nagy reményekkel induló brit rendezõ, Sam Mendes új filmjével a nem egyszer megújulást hozó gengszterfilm zsáneréhez nyúlt.

Hollywoodi szépség – Sam Mendes: American Beauty / Amerikai szépség

2000. december 15. – írta Saszet Ágnes

Nyugatibb tájakon a szakmai berkekben osztatlan sikernek örvendett Lester Burnham, az egykori flower-power lázadó, beérni és beérkezni képtelen, jóléti vegetálásba csüggedt reklámszakember története nyugatibb tájakon osztatlan sikernek örvendett szakmai berkekben. A közönségsiker mifelénk sem maradt el, a kritikai fogadtatás azonban meglehetősen vegyes lett. Olykor legiccsezi, leantifeministázza, de többnyire „európai ízléshez idomított hollywoodi termék”-nek minősíti, a „kellemes időtöltésre” szánt filmek kategóriájába utalja, amelyben hol „jó a szövegkönyv, de...” , hol pedig „a szövegkönyvet megmenti a lírai fényképezés”.