Talán senkinek sem volt a tavalyi éve annyira szélsőséges, mint Tom McCarthynak. Először jött az Adam Sandler-es Cipőbűvölő (The Cobbler), amit a kritikusok az év egyik legrosszabb filmjének kiáltottak ki, majd kis időre rá a Spotlight, amit meg az év egyik legjobbjának, jelenleg pedig minél több Oscar-jelölést próbál díjra váltani.
A Lazacfogás Jemenben két olyan filmkészítőt hozott össze, akik mindketten vonzódnak a különleges történetekhez: Simon Beaufoy (A Full Monty / Alul semmi és a Slumdog Millionaire / Gettómilliomos forgatókönyvírója) és Lasse Hallström (Chocolat, Casanova, What’s Eating Gilbert Grape) reményfakasztó alkotással örvendezteti meg a nézőket.
A tulajdonképpeni filmtekercsek sajnálatos megsemmisülése miatt a korabeli írott emlékekre, a sajtóra kell hagyatkoznunk, amikor a magyar némafilmgyártás, és ezen belül a kolozsvári filmgyártás történetét akarjuk feltérképezni.
