Szennylapgyári szenzációk – Danny Boyle: Ink

2026. szeptember 11. – írta Lubianker Dávid

Danny Boyle a kortárs kattintásvadászat eredetét kutatva vázolja fel lesújtó médiaipari tablóját a The Sun brit bulvárlap felemelkedéstörténetének példáján keresztül. Az Ink lendületes beállításai és döntött kamerás provokációi azonban csak a témát szemléltető ingergazdagsággal igyekeznek szenzációt faragni a máskülönben hagyományosan elmesélt életrajzi narratívából.

Pulitzer bácsi nem jött – Greg Daniels, Michael Koman: The Paper

2025. szeptember 30. – írta Vigh Martin

Önmagában nézve a The Paper első évada egy átlagosnál szórakoztatóbb sitcom, ami jó színészeket és helyenként érdekes karaktereket mozgat. The Office-utódként viszont legfeljebb félsiker.

Erdélyiek erdélyiekről X. – Keserédes; A szocializmus hátsó bejárata; Őrzők nyomában

2022. június 7. – írta Erőss Réka, Fazakas Lehel, Siklódi Lehel

Ahány, annyiféle: erdélyi alkotók friss dokumentum- és természetfilmjeit mutatják be fiatal kritikusok.

Az egyház emberei – Thomas McCarthy: Spotlight – Egy nyomozás részletei

2016. január 27. – írta Veres Szilárd

Talán senkinek sem volt a tavalyi éve annyira szélsőséges, mint Tom McCarthynak. Először jött az Adam Sandler-es Cipőbűvölő (The Cobbler), amit a kritikusok az év egyik legrosszabb filmjének kiáltottak ki, majd kis időre rá a Spotlight, amit meg az év egyik legjobbjának, jelenleg pedig minél több Oscar-jelölést próbál díjra váltani.

A tenyészlazac génjeiről... – Lasse Hallström: Salmon Fishing in the Yemen / Lazacfogás Jemenben

2012. április 17. – írta Nagy Boglárka

A Lazacfogás Jemenben két olyan filmkészítőt hozott össze, akik mindketten vonzódnak a különleges történetekhez: Simon Beaufoy (A Full Monty / Alul semmi és a Slumdog Millionaire / Gettómilliomos forgatókönyvírója) és Lasse Hallström (Chocolat, Casanova, What’s Eating Gilbert Grape) reményfakasztó alkotással örvendezteti meg a nézőket.

Az erdélyi némafilmgyártás a korabeli magyar sajtó tükrében – Úttörő vállalkozás, vegyes fogadtatás

2005. január 15. – írta Moldován Árpád Zsolt

A tulajdonképpeni filmtekercsek sajnálatos megsemmisülése miatt a korabeli írott emlékekre, a sajtóra kell hagyatkoznunk, amikor a magyar némafilmgyártás, és ezen belül a kolozsvári filmgyártás történetét akarjuk feltérképezni.