Tíz figyelmes tekintet – Filmtekercs: Tíz a huszonegyből – Az új évezred emblematikus rendezői

2022. október 13. – írta Erőss Réka

Kérdezz meg egy csapat filmkritikust a kedvenc filmrendezőjéről, és máris a kezedben foghatsz egy tanulmánykötetet. Jelen esetben a Tíz a huszonegybőlt, amiben az új évezred filmrendezői közül a Filmtekercs szerzői által legjelentősebbnek tartottak portréi kapnak helyet.

Párhuzamos találkozások – Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei

2017. július 13. – írta Gregus Zoltán

Gelencsér Gábor legújabb kötete Jeles András eddigi filmes munkásságának monografikus igényű bemutatását és értelmezését tartalmazza.

A magyar animáció 100 éve – Varga Zoltán: A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések

2017. március 25. – írta Búzás Anna

A közel 350 oldalas, színes képekkel illusztrált kiadvány hiánypótló szakkönyv, a magyar animációs film 100 évének egészét ismerteti, esztétikai jellegzetességeit és összefüggéseit történeti keretekben vizsgálja.

Gondolatok az első Tarr-monográfiáról – Kővári Orsolya: Árnyékvilág. Tarr Béla-retrospektív

2012. július 18. – írta Láng Orsolya

A Sprint Kiadó Filmkönyvek-sorozatának első része minden bizonnyal hamar el fog fogyni az üzeltekből – igényesen és design-tudatosan (Nemes Anita által) megtervezett és kivitelezett fotóalbum-jellege talán még azoknak a figyelmét is megragadja, akik előtt nem annyira ismert, vagy lelkükhöz nem annyira közel álló Tarr Béla művészete. Azoknak azonban, akik élnek-halnak a „fekete széria” darabjaiért, éltek már át a Sátántangóért létrehívott házimozizást, az hiszem, nem nyújt annyit ez a könyv, mint amennyit az első Tarr-monográfiától várnánk.

McLuhantól Derrickig – Gondolatok A képernyő jótékony homálya kapcsán

2009. szeptember 14. – írta Buzogány Klára

Mihály István kötetéről egyszerre nagyon könnyű és nagyon nehéz  recenziót írni: a szerző a Filmtett köré csoportosuló tollforgatók táborának veterán és kiemelkedő képviselője, az idén Kolozsváron megjelent A képernyő jótékony homálya című kötete pedig egyes olvasóink számára több ismerős írást tartalmaz. A kötet gerincét képező gondolatmenet ellenben mindenkinek újdonságértékkel szolgálhat.

A krimi és a modern-posztmodern fordulat – Virginás Andrea: Crime Genres and the Modern-Postmodern Turn: Canons, Gender, Media

2008. december 19. – írta Plájás Erzsébet

Noël Caroll szerint elmélet és elemzés a film esetében is határozottan elkülönül egymástól: a filmről szóló elméleti írás az általános eseteket, a szabványost kutatja, míg a filmelemzés gyakorlata konkrét, átlagostól eltérő kérdésekre keresi a választ. Virginás Andrea angol nyelven megjelent doktori disszertációjában elméletek vizsgálatát és pontosítását tűzi ki célul.

Nagyvárad története a mozgókép-színháztól a multiplexig – Kupán Árpád: A mozi évszázada Nagyváradon

2008. március 6. – írta Nagy Boglárka

Hiánypótló könyvet tart kezében, aki Kupán Árpád: A mozi évszázada Nagyváradon című kötetét fellapozza: a város film- és mozitörténete a helytörténész szemszögéből bontakozik ki.

Filmtörténet-koncentrátum – Kristin Thompson-David Bordwell: A film története

2007. november 28. – írta Blos-Jáni Melinda

A Thompson–Bordwell amerikai szerzőpáros filmtörténeti kézikönyve, a minden újabb kiadásban tovább bővített Film History. An Introduction a maga hétszáznyolcvankét oldalával grandiózus vállalkozás. Hasonlóképpen annak magyar fordítása, A film története is. A Palatinus Könyvkiadó filmes szakkönyvsorozatának legújabb darabja a magyar nyelvű filmes szakirodalmat egy színvonalas és egységesen felépített kézikönyvvel bővíti, mely egyszerre lehet a szakmai- és a nagyközönség rongyolásig lapozható olvasmánya.

A filmtudomány kizsákmányolása – Böszörményi Gábor – Kárpáti György (szerk.): Grindhouse – A filmtörténet tiltott korszaka

2007. november 15. – írta Kele Fodor Ákos

A magyar tudományos szakirodalomban alulreprezentált témát felkaroló, Grindhouse című tanulmánykötet, ahogyan az alcím is aposztrofálja, „a filmtörténet tiltott korszakát” célozza be, hiszen a hatvanas-hetvenes évek (túlnyomórészt amerikai) szennyfilmjeiben a brutalitás és a szexualitás a hollywoodi normákhoz mérten felülreprezentált volt. A B-filmes és exploitation tabuhagyományról van szó, amelynek méltán szentelnek egyre több figyelmet napjainkban.

„Képek regényei” – Varró Attila: Kult-Comics. Válogatott képregényes írások.

2007. június 15. – írta Szeli Mátyás

Klasszikus szuperhős-történetek, comic stripek, horror- és erotikus történetek Amerikából, Európából és Japánból – Varró Attila újonnan megjelent könyvében film és képregény kapcsolatán keresztül közelítve végre méltó figyelmet szentel ennek a mostohán kezelt médiumnak.