Nem lehetett ez a film szép – Interjú Erdély Mátyás operatőrrel

2016. február 22. – írta Bán Attila

Az utóbbi öt-tíz év egyik legerősebb filmje számomra a Saul fia. Mindig azzal szoktam lemérni, hogy mennyire működik egy film, hogy mennyire tudom elfelejteni a technikát, hogy mennyire érzem azt, hogy visz a film magával, anélkül, hogy eszembe jutna, hogy most itt van egy derítés, most átkomponált az operatőr vagy ilyesmi. A Saul fiánál még azt sem vettem észre, hogy nem figyelek a technikára. Erdély Mátyás operatőrrel beszélgettünk az alkotói folyamatról, arról, hogyan lehetett így elrejteni a nyomokat.

Darwin beájulna – Gary Ross: The Hunger Games / Az éhezők viadala

2012. március 29. – írta Papp Attila Zsolt

Amikor először hallottam Az éhezők viadala című filmről, egyetlen okból éreztem késztetést a megtekintésére: mert az alaptörténete kísérteties hasonlóságot mutatott Kinji Fukasaku (azóta sajnálatos módon elhunyt) japán rendező Battle Royale című 2000-es kultfilmjével – és távolról, persze, a Menekülő emberrel.

A nagy tökölés – Lynn Shelton: Humpday / A legmelegebb nap

2010. január 4. – írta Hlavaty Tamás

Kevin Smith Zack és Miri pornót forgat című filmje után máris itt egy újabb mozi, aminek cselekménye egy felnőtteknek szóló film forgatása köré szerveződik. Ezúttal Ben és Andrew csap bele a lecsóba, ráadásul ők melegre veszik a figurát. A dokumentarista stílusban leforgatott A legmelegebb nap nézése közben ezen felül olyan érzésünk lehet, mintha egy játékfilmmé sűrített reality showt látnánk.

A Blair Witch Ghost House Project – Oran Peli: Paranormal Activity / Parajelenségek

2009. november 19. – írta Hlavaty Tamás

Éppen ma mutatják be Magyarországon is a Paranormal Activity című, minimális költségvetésű horrort, ami az USA-ban már a premier hetében elképesztő bevételeket hozott. A mozi teljes egészében a 10 éve bemutatott The Blair Witch Project formulájára épül, és bebizonyítja, hogy okosan is le lehet húzni egy filmről azt a bizonyos második (vagy sokadik) réteg bőrt.

Emberi jogok és űrlények – Neill Blomkamp: District 9

2009. szeptember 28. – írta Pálos Máté

A District 9 sikeresen ötvözi a szocio-sci-fik drámai alaphelyzetét az akció-sci-fik militarizált világával – magas szintű szociális érzékenységgel megáldott űrlényes akcióhorror, amit az elsőfilmes Neill Blomkamp saját fiatalkorának kulisszái közé, Johannesburgba helyezett, az utóbbi évek legérdekesebb látványvilágú és legizgalmasabb akciójeleneteivel bíró darabját rendezve meg a műfajban.

A halál megszólalt Szamarában* – Brian De Palma: Redacted / Cenzúrázatlanul - Háború másképp

2008. július 1. – írta Virginás Andrea

Szamarában vagyunk, és egy olyan USA katonai különítmény mindennapjait figyelhetjük, akik a 2006-ban különböző ellenőrző pontokon teljesítenek szolgálatot s így mindennapos kontaktusba kerülnek Irak civil lakosságával. Brian de Palma új filmjének formai és morális megoldásai különös súllyal nyomatékosítják a fentebb összefoglalt körülmények mindegyikét.

Romero és Júlia – George Romero: Diary of the Dead / Holtak naplója

2008. április 29. – írta Jakab-Benke Nándor

A holtak naplója. Újabb elkeseredett kísérlet a legendás Romero mester részéről, hogy labdába rúgjon a 40 évvel ezelőtt épp általa megteremtett műfaj gyepén? Vagy rezignált somolygással ötödszörre is eladott cinikus zombimese, az új idők új dalaihoz igazodva? Kicsit mindkettő. És a film után maradt szájíz is épp ilyen felemás.

Hulladik Típusú Találkozások – Matt Reeves: Cloverfield

2008. március 20. – írta Józsa Péter

Manhattan pusztulásánál ordasabb közhelyet nehezen lehetne találni a filmtörténetben. Az már a filmkészítők szerencséje, hogy az elsőrendű viktimológiai adottságokkal rendelkező sziget veszte szerte a világon széleskörű érdeklődésre tart számot. A Cloverfield azonban rácáfol az előre tudni vélt receptre.

Egy láthatatlan lábatlankodó videofelvétele – Cristi Puiu: Marfa şi banii / A zseton és a beton

2001. július 15. – írta Zágoni Balázs

A kánikula, az aszfalt és az étolaj mind elmúlnak, de ez a bukaresti út örökké megmarad. Egy Cannes-ban felfedezett román elsőfilmes meglepően jó és szokványosan elfelejtett elsőfilmje.