Vadkelet – A 2000-es évek magyar visszatérésfilmjei

2024. január 6. – írta Gelencsér Gábor

A rendszerváltás után megnyíló határok a korszak magyar filmjeiben is új témakört nyitnak meg: a Kádár-korszak politikailag megbélyegzett disszidensei után a gazdasági jólét reményében útra kelő hősökkel lesz tele a határvidék.

Pimasz kacsintás – Kamondi Zoltán: Halj már meg!

2016. december 3. – írta Dobi Ferenc

A korán elment Kamondi Zoltán mindössze öt nagyjátékfilmet rendezett, mégis gazdag életművet hagyott maga után. A Halj már meg! ugyan nem betetőzése, mégis valahol egy következetes, mosolyt csaló lezárása ennek az életműnek.

Az alkimista „halálai” – Kamondi Zoltán-(de)mitológia

2016. május 10. – írta Ritter György

A rendszerváltás körül színre lépő, mostoha sorsú rendezőgeneráció (Rózsa János, Szabó Ildikó, Szederkényi Júlia, Salamon András) az útkeresés nemzedéke volt. Többek, merítve a kelet-európai filmek meditatív-elvont világából (Andrej Tarkovszkij, Juraj Jakubisko) és a ’80-as évek „új érzékenységéből” (Bódy Gábor, Jeles András), egyfajta profán mitológia felé nyúltak (Enyedi Ildikó, Monory-Mész András, Tóth Tamás). E csapás egyik legjelentősebb képviselője a hirtelen elhunyt Kamondi Zoltán, aki Halj már meg! című mozijának végső munkálatai közben távozott. E film ismerete nélkül is érdemes a velős repertoár vizsgálata.

Meghalt Kamondi Zoltán filmrendező

2016. március 17. – írta a szerk.

Az alkimista és a szűz és a Dolina Balázs Béla-díjas rendezője 55 éves volt.

Hét film kapott filmalapos gyártási támogatást

2015. július 21. – írta a szerk.

A tévéképernyőkről ismert M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor közös projektjét, A nyomozóval befutott Gigor Attila, valamint Török Ferenc, Sopsits Árpád, Sándor Pál, Kamondi Zoltán és Pacskovszky József új filmjének a gyártását támogatja a filmalap.

A „hogyan” a fontos, nem a „mit” – Interjú Pater Sparrow-val, a The Duke of Burgundy látványtervezőjével

2015. április 21. – írta Petz Anna

Kamaszkorában filmforgatásokon lógott az iskola helyett, majd Londonban szerzett filmkészítői diplomát. Első nagyjátékfilmje több díjat is bezsebelt a 40. Magyar Filmszemlén. Filmes gondolkodásmódjának középpontjában a vizualitás áll és nem a történet. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben szinte kizárólag látványtervezőként dolgozik – például a The Duke of Burgundyn is. Pater Sparrow-val a Titanic Filmfesztiválon beszélgettünk.

„Itt emberek élnek, akik gondolkoznak a világról” – Interjú Medvigy Gábor operatőrrel

2014. október 10. – írta Tóth Menyhért

A méltán híres Fekete széria nyitódarabját, a Kárhozatot és záró opuszát, a Sátántangót legtöbbünk elsősorban Tarr Béla filmjeiként ismeri. Aztán persze eszünkbe juthat még egy kapcsolódási pont a két mestermű közt, mégpedig Krasznahorkai László, az író neve. Ha egy komolyabb beszélgetés témáját képezi a két film, alighanem Víg Mihály aláfestő zenéjét is megemlítjük és rendszerint ódákat zengünk a Tarr-féle hosszúbeállításos szerkezetről is, amely ha pontosan akarunk fogalmazni, valójában nem is Tarr nevéhez kapcsolható. Sokkal inkább köthetjük Medvigy Gábor operatőrhöz. Hiszen ahogy nincs nagy rendező jó író vagy jó zeneszerző nélkül, éppúgy nincs jó operatőr nélkül sem.

Az érsek Hargitafürdőn – Forgatási riport

2005. február 15. – írta Zágoni Bálint

Ezerháromszáz méter magasan, egy valamirevaló vasútállomástól harminc kilométerre fekszik a jobb időket is megélt üdülőtelep, Hargitafürdő. A fürdőhelység mellett, a kaolingyár által lepusztított földterületen azonban egy másik, látszólag forgalmasabb „városka" is emelkedik, napközben több terepjáró, teherautó tér le az irányába. Valójában a magyar filmtörténet egyik legnagyobb díszletéről van szó, melyet a Kamondi Zoltán által rendezett magyar-román-olasz koprodukcióhoz, Az érsek látogatásához építettek.

Mikor az élet elsodor – Kamondi Zoltán: Kísértések

2002. július 15. – írta Sipos Zoltán

Mondjuk, hogy adott egy húszévesforma srác, a neve legyen Marci. Jól szituált, egyedülálló anyja neveli, buknak rá a csajok, tanárai az egyetemen fényes jövőt jósolnak neki. Rettenetesen élvezi, hogy immár szabadon dönthet sorsának alakulása felől, ezért egy kockajátékos szenvedélyével veti bele magát a nagybetűs életbe.

A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

2002. március 15. – írta Király Hajnal, Tavaszi Villő

30 játékfilm – az idei magyar filmszemle kínálata. Számos elsőfilmes és több hosszú hallgatás után jelentkező játékfilmes. Nagyformátumú történelmi tablók, a történelem mocskában vagy a hétköznapok apátiájában játszódó családtörténetek, a mítosz világát megelevenítő egészestés rajzfilm, jelenünkből kiragadott élet-szeletek, kitartott történetvezetésű életképek és jellemábrázolások.