„Miért kurva, aki fél egyedül?” – Tóth Barnabás: Akik maradtak

2019. szeptember 23. – írta Papp Attila Zsolt

Magyarország idei Oscar-nevezése nem holokausztdráma; hanem – amint az alapjául szolgáló irodalmi mű címe is előrejelzi – „lányregény” filmen.

A hüllők már a spájzban vannak – Alexandre Aja: Crawl / Préda

2019. augusztus 2. – írta Jakab-Benke Nándor

A Sam Raimi produceri boszorkánykonyhájából kikerült legújabb állatos horror/thriller finoman szólva sem a műfajmegújítás szándékával tiszteli meg a mozivásznakat, de attól még jól lehet szórakozni rajta.

Együnk, igyunk, veszekedjünk – Guillaume Canet: Nous finirons ensemble / Együtt megyünk

2019. július 10. – írta Polák Zsóka

Csak azért mert húsz évig barátok voltunk, még nem kell azoknak maradnunk örökké – foglalja össze Max a főkonfliktus lényegét Guillaume Canet új filmjében, az Együtt megyünkben. Már majdnem megcsapná a nézőt az életszagúság ezzel a kijelentéssel, de győz a biztonsági játék: végül inkább egy kicsit vontatott, kicsit didaktikus, de kedves és szórakoztató feelgood-filmet kapunk remek francia színészekkel.

Monitorozott önvád – Gustav Möller: Den skyldige / A bűnös

2018. október 31. – írta Beretvás Gábor

Gustav Möller többrétegű kamarafilmjében a főhős jellemfejlődése helyhez kötött módon, egy headset béklyójában történik meg.

Dugdosnád a...? – Vlad Zamfirescu: Secretul fericirii

2018. szeptember 18. – írta Szabó Géza

...legjobb barátod feleségét? Vagy a boldogságot? Egyáltalán mi a boldogság – és meg lehet-e, meg szabad-e mutatni? S akkor már fordított előjellel is: adnád-e a saját nődet a legjobb barátodnak? Nem cserébe, hanem csak úgy, barátság-erősítőként. Néha.

Ahogy a nagykönyvben meg van írva? – Paolo Genovese: The Place / A hely

2018. július 19. – írta Németh Szabolcs Előd

Paolo Genovese legújabb kamaradarabját megnézve érezhetünk némi blöffszagot, de a vetítés után többen azon kaphatják magukat a moziból hazafele menve, hogy hosszú percekre mélyen önmagukba néznek, ugyanis a rendezőnek újra sikerült felzavarnia az emberi természet mély kútját.

Kuss! – John Krasinski: A Quiet Place / Hang nélkül

2018. április 12. – írta Jakab-Benke Nándor

A Hang nélkül az idei év kisköltségvetésű thriller-meglepetése. Viszont a „kisköltségvetésű thriller-meglepetések” zömétől eltérően tényleg jó.

Anyám kínja – Darren Aronofsky: mother! / anyám!

2017. szeptember 13. – írta Dobi Ferenc

Az anyám! újabb bizonyíték arra, hogy Aronofskynak nem kellene erőltetnie az önálló forgatókönyvírást, mert bár rendezőnek kiváló, minél nagyobb alkotói szabadságot élvez (legyen szó pénzügyi vagy kreatív szabadságról), annál hajlamosabb felperzselődni saját ambícióiban. 

A hárem tizedese – Sofia Coppola: The Beguiled / Csábítás

2017. szeptember 5. – írta Rácz Viktória

Tücskök ciripelnek, gallyak roppannak, abroncsos szoknyák suhannak az avaron, a messzi távolban pedig szünet nélkül hallatszik az ágyútűz moraja. A polgárháborús világtól elzárt, déli leányiskola csendes és monoton mindennapjai örökre megváltoznak, amikor az egyik lány a gombaszedésből egy sérült jenkivel tér vissza.

Transzfilmánia 6. – Perfetti sconosciuti / Teljesen idegenek; Unforgettable / Öldöklő szerelem; The Coca Cola Kid

2017. április 30. – írta Jakab-Benke Nándor

Mit nézzünk május elsején? Furán hangzik az én számból, de a moziban inkább semmit.