A vadkender megszelídül, avagy ne légy barom, míg a Sátán salátája mennybe megy – Kis füves filmtörténet

2023. április 20. – írta Pernecker Dávid

Egykoron ördögtől való, tiltott, szemét narkotikum volt. Ma már nagyon nem az. Egy kis füves filmtörténet 420-ra.

Aki tudta, mit rejt Bőrpofa maszkja – Tobe Hooper-portré

2018. április 25. – írta Tóth Menyhért

Slapstick-komédiával kezdte, allegorikus töltetű hippifilmmel folytatta, ám végül egy emberi bőrből készült maszkot viselő texasi torzszülött vadul berregő láncfűrésze karcolta rá a tavaly elhunyt Tobe Hooper nevét a filmtörténelem halhatatlan nevű rendezőinek tablójára. Bár a karrierjét beindító, 1974-es A texasi láncfűrészes mészárlás zsenialitására sosem sikerült rálicitálnia, ráadásul életműve is igencsak vegyes minőségű filmekből tevődik össze, kétségtelen, hogy máig ő az egyik legmeghatározóbb horrorfilmes ikon.

Sötét zsaruk újra bevetésen – Phil Lord - Christopher Miller: 22 Jump Street – A túlkoros osztag

2014. augusztus 20. – írta Tóth Menyhért

Ki véd meg minket, ha a rend őrei sincsenek tisztában a rend fogalmával?

Paz Vega lesz Jeremy Renner partnere a CIA üzelmeiről szóló filmben

2013. június 26. – írta a szerk.

Paz Vega lesz Jeremy Renner partnere a CIA nicaraguai üzelmeit leleplező, tragikus sorsú újságíróról szóló filmben a The Hollywood Riporter értesülései szerint.

A hétköznapi őrület meséi – Darren Aronofksy-portré 1.

2013. február 25. – írta Kovács Patrik

Meglehet, filmográfiája csupán öt tételt számlál, az idén negyvennégy esztendős Darren Aronofsky a kortárs amerikai függetlenszektor egyik legeredetibb szemléletű rendezője. Filmjei minden esetben egyedi formakinccsel bírnak, tematikus magjuk viszont jórészt azonos: erkölcsi vagy egzisztenciális homályzónában rekedt hősökről, vágy és realitás, idea és test, dicsőség és hübrisz ellentétéről regélnek.

Pedagógiai pszichoaktivitás – Vince Gilligan: Breaking Bad / Totál szívás

2012. április 20. – írta Csoma Emőke

Annak ellenére, hogy egy ideje már nem kell meglepődnünk a magyar címfordításokon, ha előbb látom e sorozat hazai megnevezését, nem valószínű, hogy akár csak az első epizódnak is nekivágok, így az sem túl esedékes, hogy a kedvenc sorozatommá válik – mint ahogy mégis történt. A gagyi magyar címadást kihasználva már most megelőlegezném: totál szívás kihagyni ezt a sorozatot!

Halfoga(l)m(a)zás – David Russo: The Immaculate Conception of the Little Dizzle

2010. május 30. – írta Iszlai József

Az ember azt gondolná, hogy valamirevaló egészestés filmek csak a jó győzelméről, az igazságtalan életről, a hétköznapi vagy nem hétköznapi hősökről szólhatnak. David Russo filmje könyörtelenül szembeköpi ezenfajta elvárásainkat és egy olyan moziba enged betekintést nyerni, ami két lábbal ugrik a ki kényelmes, konvenciókkal teli filmvilágból, egyenesen a vécébe.

Rossz rendőrhadnagy, jó film – Werner Herzog: Bad Lieutenant – Port of call New Orleans / Mocskos zsaru – New Orleans utcáin

2009. november 10. – írta Jakab-Benke Nándor

Kétféle filmes provokatőr létezik. Az elsőfajta harsányan-hangosan-csattogva szít botrányt, mint ahogy Pasolini, Jodorowsky, Makavejev vagy a fiatal Buñuel; a másik a szubverzív fajta: lassabban, csendesen mossa alá az ember morális tartóoszlopait, mint a késői Buñuel, Ferreri, Lynch vagy a jó öreg Herzog. A kalandos életű, sokat látott és tapasztalt német újhullámos most megmutatja, hogy mégis van értelme remake-et készíteni.

Mint a hal a vízben – Rowan Woods: Little Fish / Kis hal

2007. február 15. – írta Patrubány Csilla

Vajon az aranyhalnak ki teljesíti a három kívánságát? És mit kívánna, ha egyszer rajta lenne a sor, kivételesen?

A huszonötödik óra. Az a hosszú. – Spike Lee: The 25th Hour / Az utolsó éjjel

2003. június 15. – írta Szántai János

Nos, be kell vallanom: miközben a moziba igyekeztem, semmi sem jutott eszembe Spike Lee-ről. Ja igen, a Malcolm X, amit láttam ugyan, de a fekete alapszínen kívül minden kimosódott a memóriából. Semmi gáz, gondoltam, ismét egy fekete film. Hát, mit mondjak?