Lassan sietve – Takeshi Kitano: Autoreiji / Outrage / Emésztő harag

2011. július 4. – írta Iszlai József

Takeshi Kitano az egyik legeredetibb és legváltozatosabb filmszerző, akit a kortárs Japán kiszoríthatott magából, efelől nincs kétség. Épp ezért vártam toporzékolva, hogy hozzájuthassak legújabb akciófilmjéhez, amely korai munkáihoz híven ismét gengszterekkel, yakuzákkal, alvilággal díszített. S amikor egy ilyen precízen tervező, mérnöki alkotó bombasztikus emberhasogatást gondol ki a fejében, annak rossz vége nem lehet.

Golyó a fejbe – Shinya Tsukamoto: Tetsuo: The Bullet Man

2011. április 12. – írta Csiger Ádám

„Japán válasza David Lynchre, Sam Raimire és David Cronenbergre” – ünnepelték a 80-as évek végének egyik legfontosabb ázsiai moziját, a Tetsuo – A vasembert. Fenti rendezőkkel ellentétben a Tetsuo kreátora, a máig alulértékelt Shinya Tsukamoto azóta sem kényelmesedett el: 17 évvel a Tetsuo 2: Testkalapács után világra szabadította a Tetsuo: The Bullet Man címre keresztelt harmadik részt.

Nem vetítik többet a halálos szökőárról szóló mozit Japánban

2011. március 15. – írta a szerk.

Leveszik a japán mozik műsoráról Clint Eastwood Hereafter (Azután) című, halálos szökőárról szóló természetfeletti drámáját, a szigetországot sújtó katasztrofális földrengésre való tekintettel – jelentette be hétfőn egy hely filmstúdió. (prae)

Januárban mutatják be az első 3D sorozatot

2010. november 22. – írta a szerk.

A Fuji Television Network a tokiói légi irányítást bemutató sorozat mellett vasárnaponként 3D sportközvetítéseket és dokumentumfilmeket is sugároz majd január 1-től. (MTI)

Az Ígéret Filmjei – Láttuk még a TIFF-en IV.

2010. június 3. – írta Jakab-Benke Nándor, Papp Attila Zsolt, Nagy Boglárka, Iszlai József

Folytatódik a TIFF-es filmeken átrohanó sorozatunk, (szinte) minden kontinensről: szó van ma amerikai függetlenfilmről (bármit is jelentsen ez már), Peruban forgatott belga produkcióról, befejezetlen gettófilmről, varangyos japán moziról és az Egyiptom-Izrael vonalon játszó zenekarról.

A diliház kapujában – Hitoshi Matsumoto: Dai-Nipponjin / A legnagyobb japán

2009. június 11. – írta Józsa Péter

Ha abból indulunk ki, hogy egyes internetes közösségek fórumain a „japán”, mint kategória, a tökéletesen abszurd, és nem egyszer gyomorforgató marhaságok gyűjtőhelyének szinonimája – utalva ezzel elsősorban a Japánból származó videók tömkelegére – akkor máris közelebb járunk a… mihez is?

Szerelem, halál, kisemberek, Japán – Doris Dörrie: Kirschblüten - Hanami / Cseresznyevirágzás

2008. március 19. – írta Fám Erika

A tavalyi német filmtermésből egyedül Doris Dörrie új filmje, a Cseresznyevirágzás-Hanami szerepelt a Berlinálén, röviddel előtte Münchenben megkapta a legjobb, 2007-ben készült filmnek járó Bajor Filmdíjat. Nemcsak a szerző keleti kultúra iránti vonzódásának, hanem a 20−21. század nyugati társadalmaiban fellelhető kelethóbortnak a lenyomata is.

Álmodjunk cseresznyevirágzásról – Rob Marshall: Memoirs of a Geisha / Egy gésa emlékiratai

2006. április 20. – írta Molnár Péter

Az Egy gésa emlékiratai forgatókönyve egy amerikai író, Arthur Golden azonos című regénye alapján készült. Már a könyv fogadtatása sem volt problémamentes: bár Amerikában bestseller lett, a gésa, akinek a története alapján a regény íródott, beperelte Goldent, mert a regény nem a valóságnak megfelelően meséli el az illető életét, és rosszul értelmezi a gésa fogalmát. A realizmus iránti igény most a film kapcsán is felmerült. Ázsiában mindenütt azt kifogásolták, hogy miért játszanak japán szerepeket vegyesen japánok, kínaiak, malájok, máshol meg azt vetették a film szemére, hogy miért beszélnek ezek a „japánok” angolul.

Csendes, de erős – Interjú Ichikawa Jun japán filmrendezővel

2004. június 15. – írta Köllő Killa

Az egyik legjobb kortárs japán rendező pályáját reklámfilmrendezöként kezdte, majd minimalista, egyszerű, de érzelmileg telített filmeket forgatott. Az idei Far East Film 6. fesztiválon a retrospektív vetítéseken az Ő filmjei is szerepeltek.

Amerikai film a jelentés hiányáról – Sofia Coppola: Lost in Translation / Elveszett jelentés

2004. május 15. – írta Gagyi Ágnes

A fiatal, bájos Charlotte és a középkorú filmsztár, Bob ugyanazon hotelben érzik egyedül és idegenül magukat Tokióban, így találnak egymásra. A korkülönbséget átívelő erotikus feszültség szikrája nem kap lángra a filmben, pislákoló fényénél mélyebb, a hiányok árnyékát élesebben kirajzoló kapcsolat szövődik a két szereplő között.