Remarque-regény adaptációját nevezte Németország az Oscar-versenybe

2022. augusztus 25. – írta a szerk.

Edward Berger Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet On The Western Front) című, két és fél órás háborús filmdrámája képviseli Németországot a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért folyó versenyben – jelentette be tegnap este egy független, több német szakmai testület képviselőiből összeállt zsűri.

Szerelmi kerülőutak – A nemzetek közötti önremake és a melodráma

2022. április 21. – írta Lubianker Dávid

Az álomgyárban már a korai hangosfilm megjelenése óta készítenek külföldi rendezők angol nyelvű remake-változatokat saját alkotásaikból. A témát Anatole Litvak két filmjén keresztül boncolgatjuk.

Csak sikerült belecsempészni a drogháborúba Hollywoodot – Stefano Sollima: Sicario: Day of the Soldado / Sicario 2: A zsoldos

2018. június 28. – írta Polák Zsóka

A minek kell mindennek folytatást gyártani? című örökzöld kérdés aktuális elszenvedője: Sicario 2.

A szerelem örményében – Terry George: The Promise / Az ígéret

2017. augusztus 14. – írta György Szidónia

Az ígéret – szerencsére – több, mint a háború idején kialakuló szerelmi sokszögek bugyrait boncolgató film: a történelmi háttér miatt válik fontossá, és a nívós színészgárda miatt talán olyanokhoz is képes eljutni, akik előtt ezek a történések sajnos rejtve maradtak mostanáig.

A háború vonzásában – Csapón kívül 20.: Richard Attenborough: A híd túl messze van / A Bridge Too Far

2017. július 22. – írta Tóth Gödri Iringó

Christopher Nolan háborús filmje, a Dunkirk még csak egy hete debütált a mozikban, de máris az év filmjeként emlegetik, egyszerre lebilincselő, érzelmes és átélhető háborúsfilmként, olyan alkotásként, amely kicsit újraírja a műfaj jellegzetességeit, s épp ezáltal válhat 2017-ben egyszerre kasszasikerré és a kritikusok kedvencévé. És az új sikerek eszünkbe juttatnak régieket is, hiszen a második világháború döntő eseményei sok rendezőt megihlettek. Az idén 40 éves A híd túl messze van című film épp a másik oldalt mutatja meg: a Dunkirkben az angol katonák próbálnak hazájukba visszajutva megmenekülni a német túlerő elől, míg Richard Attenborough klasszikusában a területeket visszafoglaló szövetségeseket látjuk, immár ők lévén fölényben.

Transzfilmánia 9. – A majmok bolygója: Háború / Emlékképek

2017. július 16. – írta Jakab-Benke Nándor

Hervasztóbb ez a hét, mint a két héttel ezelőtti, a premierek közül nincs semmi tényleg meleg szívvel ajánlható, de azért nagy baj nincs.

Majmokalipszis – Matt Reeves: War for the Planet of the Apes / A majmok bolygója: Háború

2017. július 10. – írta Polák Zsóka

Az előző két résznél nagyjából már a trailer alapján össze lehetett rakni az egész történetet, itt is csak azért nem, mert a majdnem két és fél órás játékidőben lassabban halad a cselekmény, mint eddig.

Egységben az erőtlenség – Buvári Tamás: Szeretföld

2017. március 15. – írta Rácz Viktória

Iancu Laura azonos című könyvét adaptálta Buvári Tamás filmrendező. A háború közösségre gyakorolt hatásáról szóló, nyomasztó hangulatú film szűkös keretből készült, és ugyanígy egy szűk közönségnek is szól.

Egy ember az örökkévalóságnak – Franklin J. Schaffner: Patton / A tábornok, 1970

2017. február 4. – írta Verpeléti András

Szinte minden nemzet történelmében van legalább egy olyan kiemelkedő és megkerülhetetlen alak, akiről nem lehet tét nélkül beszélni. Az Amerikai Egyesült Államok esetében az egyik ilyen személy George S. Patton tábornok, akinél hírhedtebb és ellentmondásosabb alak talán soha nem volt az USA hadtörténetében. Patton a mai napig legenda a tengerentúlon, elsősorban a hadseregben, A tábornok elkészülte és sikere ezért nem pusztán egy nagyszabású produkció, hanem lelkiismereti kérdés is volt.

A lyukas állú első száz éve – Kirk Douglas-portré

2016. december 9. – írta Ritter György

Beleborzong az ember, hogy a több amerikai idolt is megtestesítő filmsztár, Kirk Douglas száz éves lett. A borzongás érzése abból a gondolatból fakadhat, hogy Douglas akkor született, amikor a mozi éppen még a vásári mutatványok szerepét töltötte be. Majd rácsodálkozhatott arra, ahogy a vásznat az ezüstcsillogás, a pazar kiállítás, s rajongás vette körül. Aztán tanúja volt annak is (főleg manapság), ahogy a másik, egykor lenézett szórakozási forma, a tévé átveszi ezt a szerepet, mind művészi, mind pedig látvány szempontjából. Douglas munkájának foglalata annak az érának a története, amelyben a mozi isteneket adott a nézőknek. Ő volt az egyik...