Kevesebb mint 1 százalékból! – A magyar filmművészeti folyóiratok nyílt levele

2014. február 7. – írta Margitházi Beja, Pálos Máté, Varga Balázs, Schubert Gusztáv, Füzi Izabella, Szalóky Bálint

A magyar filmművészeti folyóiratok és honlapok az összeomlás határára jutottak. Az ok: az elmúlt három évben a filmkultúrának ez a területe lényegesen kevesebb állami támogatást kapott, mint korábban.

Éljen az új lap! – Prizma: új filmművészeti folyóirat

2009. július 8. – írta Jakab-Benke Nándor

Amikor világszerte a szakmában (és mi is) arról tanakodnak, hogy szükség van-e például filmkritikára, valóban hiánypótló lehet egy ilyen lap: tudományos igénnyel, de emészthető módon dolgozza fel a vállalt tematikát. A Prizma valahol a régi, nyomtatott Filmtett és a Metropolis között foglal helyet, arculatában és megvalósításában pedig leginkább a Pergő Képeket idézi.

Fából vaskarika, avagy hogyan beszéljünk kaszton kívül – A Cinema filmes magazinról

2003. január 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Leginkább a mellettünk kólázó nézőhöz hasonlít. Egyszerre rajong és ítélkezik tárgya fölött, miközben nem esik ki szerepéből, nem csap át tudálékos, szakszavakat villogtató kritikusba, ám mindvégig megőrzi tájékozottságát. A popcornmozi farvizén létrejött popcorn-újságírás legnagyobb bajnoka, a Cinema az amerikai tömegfilm fogadott prókátoraként vonult be 1991 novemberében a magyar sajtópiacra.

Célközönség: a filmkészítők – Három a lap: Variety, The Hollywood Reporter, Screen International

2003. január 15. – írta Elekes Szentágotai Blanka

Ha filmes lapokról beszélünk, elsősorban a mozizó közönségnek írottakra gondolunk. Holott a filmes műhelytitkok – produkciótól marketingig – sokkal fontosabbak azok számára, akik gyártják a filmeket.

Független filmtől a forgatókönyv-doktorig – Néhány észak-amerikai filmes szaklapról

2003. január 15. – írta Zágoni Balázs

Amerikában a filmes lapok terén is két pólus létezik, akárcsak a filmkészítésben: Hollywood és New York. Ezen a tengelyen helyezkedik el a bulvárlapok és a szaklapok széles skálája. Ha a legmagasabb igényű művészi vagy szaklapot vesszük is kézbe, azonnal világossá válik: Amerikába a film nemcsak a hetedik művészet, hanem a második iparág is egyben.