„Ez itt olyan családias" – Cinefest 2008 – egy skót filmes szemével

2008. szeptember 24. – írta Katona Linda

„A fiatal generáció fesztiválja. Fiatal filmeseké. Újat mutattak, inspiráltak: új látásmódokkal, új megközelítéssel, arra emlékeztetve, amit az idősebbek lassan elfelednek. Bátor filmeket láthattunk, amelyek, ha nem is nyertek díjat, meghatottak bennünket. Köszönjük, hogy a fesztivál felvállalta ezeket a filmeket.”

Anya halálára – Dennis Lee: Fireflies in The Garden

2008. február 12. – írta Zágoni Balázs

[Berlinale 2008] Dennis Lee filmjének megnézése után felmerülhet bennünk a kérdés: egy fiatal, névtelen rendező, egy rövidfilm-forgatókönyvvel és rendezéssel a háta mögött, hogyan tud meggyőzni olyan sztárokat, mint Julia Roberts, Emily Watson, Carrie-Anne Moss vagy Willem Dafoe, hogy első nagyjátékfilmjében játsszanak?

Tipikus, divatos, problémás – Till Attila: Pánik

2008. február 5. – írta Margitházi Beja

A szerelmétől elhagyott, munkájában sikeres harmincas csaj; a virgonc, testi-lelki élményekre kiéhezett, egyedülálló ötvenes anya; a férfias szakmát gyakorló, de nemi érdeklődését titkoló húszas srác − az ezredforduló tipikus-divatos-problémás figurái, akikről tanulmányok, statisztikák, bestsellerek és közönségfilmek tucatjai igyekeznek érvényesebbnél érvényesebb diagnózisokat felállítani.

Elsőfilmes korkép a perifériákról – Faur Anna: Lányok

2008. január 15. – írta Zudor Imola

Testnedvszagú, vaskos realizmus Budapest külkerületeiből. Székbe döngölően precíz képi és tartalmi fogalmazás, jó arány- és stílusérzékkel felvázolt állapotrajz hervasztó nagyvárosi rögvalóságunkról – egy kétségtelenül erős rendezői vénával megáldott, frissdiplomás elsőfilmes nő kameratolla nyomán.

Tank-csapda – Andrei Enache: Tancul / A tank

2003. szeptember 15. – írta Zágoni Balázs

Szinte látom magam előtt A tank című új román film producerét, amint a forgatókönyv első oldalát olvassa, és felcsillan a szeme: „Végre egy ötlet, amely egyszerre igaz és szellemes. Szól a mai román valóságról és közben szórakoztat, könnyesen nevettet: önmagunkon.” Persze lehet, hogy túl naiv vagyok, a producernek egyáltalán nem ez jutott eszébe a könyv elolvasása közben, sőt. De erről majd később.

Feszült társadalomrajz 220 volton – Miklauzic Bence: Ébrenjárók

2002. október 15. – írta Gyenge Zsolt

Miklauzic Bence első játékfilmjében a realista igényű társadalomrajz mágikusnak nevezhető történésekkel dúsul fel. A típusokat eljátszó színészek gyakran színházi térben mozognak, őket ellenpontozza Bandi, az örök filmes bohóc öntörvényű figurája.

Egy láthatatlan lábatlankodó videofelvétele – Cristi Puiu: Marfa şi banii / A zseton és a beton

2001. július 15. – írta Zágoni Balázs

A kánikula, az aszfalt és az étolaj mind elmúlnak, de ez a bukaresti út örökké megmarad. Egy Cannes-ban felfedezett román elsőfilmes meglepően jó és szokványosan elfelejtett elsőfilmje.