Elkobzott forradalmak – Vlad Petri: Între revoluții

2023. november 7. – írta Erőss Réka

Egy kizárólag archív felvételekből összeállított dokumentumfilm képanyaga könnyen távolinak, túlságosan „közvetítettnek”, ezáltal személytelennek hathat. Vlad Petrinek mégis sikerült lebilincselően bensőséges hangot megütnie az Între revoluții (Forradalmak közt) című filmjében, így hozva közelebb nézőihez a történelmet.

„Ábécésorrendbe teszed a színeket? Így nem látom át az egészet” – Oliver Hirschbiegel: Der Maler / A festő

2022. június 18. – írta Zakariás Ágota

Film-nem-ajánló következik a TIFF egyik vadiúj szekciójából, a Larger than Life-ból.

Újrajátszott rendőrmese – Alonso Ruizpalacios: Una película de policías / A Cop Movie / Zsarufilm

2022. január 29. – írta Siklódi Lehel

Alonso Ruizpalacios Netflixen debütált dokumentumfilmje a fikció és a valóság határait feszegeti, miközben újraforgatott etűdökkel mutatja be a két főszereplő múltjának fontosabb mozzanatait, illetve a mexikói rendőrlét sajátosságait. Egy adott ponton túl nehezünkre is esik eldönteni, hogy mit nézünk valójában: játék- vagy dokumentumfilmet.  

Egymáshoz bilincselve – Kerekes Péter: Cenzorka / 107 Mothers

2021. október 13. – írta Gyöngyösi Lilla

Gyilkos anyák egy ukrán börtönben: Kerekes Péter filmje, a Cenzorka durva alaphelyzetet bont ki fikciós és dokumentumfilmes eszközökkel.

Nemzedékek legjobbjai – Szomjas György: Kopaszkutya (1981)

2018. augusztus 25. – írta Szabó R. Ádám

Azt sem tudom, hogy melyik „legfontosabb” kérdéssel kezdjem. Hogy aktuális-e ma az 1981-ben készült Kopaszkutya, hogy mennyire hiteles kordokumentum, hogy jó filmnek lehet-e nevezni, vagy hogy hogyan sikerült szinte a film „melléktermékeként” egy olyan zenei albumot megszülni, ami azóta is az egyik legtöbbet hallgatott és idézett, generációkat összekötő magyar lemez lett? Úgyhogy csak szépen sorban.

A csaj nem deszkázik egyedül – Crystal Moselle: Skate Kitchen

2018. augusztus 9. – írta Tóth Menyhért

Crystal Moselle dokumentarista stílusú játékfilmje új színt visz a mostanában nagy népszerűségnek örvendő női központú mozik eddig igencsak szürke palettájára.

Mélyebb bőrünk – Adina Pintilie: Nu mă atinge-mă

2018. május 31. – írta Iszlai József

A berlini Arany Medvével díjazott film sajtóvisszhangját követve már meggyőződésem volt, hogy Adina Pintilie első nagy lélegzetvételű projektje nem a kimerített új román filmes irányelveket követi. Az első képkockák egy hideg és elidegenítően szabályos környezetű világ részleteit vázolják fel, majd két férfi összeszerel és a nézőkre szegez egy kamerát. Kijelzőjén a rendezőnő arcközelije látható. A szerző feltekint, majd a közönség szemébe néz.

A halál megszólalt Szamarában* – Brian De Palma: Redacted / Cenzúrázatlanul - Háború másképp

2008. július 1. – írta Virginás Andrea

Szamarában vagyunk, és egy olyan USA katonai különítmény mindennapjait figyelhetjük, akik a 2006-ban különböző ellenőrző pontokon teljesítenek szolgálatot s így mindennapos kontaktusba kerülnek Irak civil lakosságával. Brian de Palma új filmjének formai és morális megoldásai különös súllyal nyomatékosítják a fentebb összefoglalt körülmények mindegyikét.