Színház az egész világ... – Demian József: Rondul de noapte / Éjjeli őrjárat

2021. október 28. – írta Vigh Martin

…és színész benne minden férfi és nő, mondja William Shakespeare (Szabó Lőrinc fordításában), s állítja Demian József is legújabb filmjében, az Éjjeli őrjáratban. Az éjszakában bolyongó színészek abszurd helyzeteken keresztül feszegetnek egyetemes kérdéseket, és ahogy a film is sugallja, mindannyiunknak a saját harcát kell megvívnia.

Kulisszák mögött, kamera előtt IV. – Erdélyi filmszínészportrék: Bogdán Zsolt

2017. október 7. – írta Jakab-Benke Nándor

A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. A negyedik epizódban Bogdán Zsolt állt – kutyástól – a kameránk elé, aki még Ingmar Bergmant is eljátszotta a világot jelentő deszkákon.

Két magyar színész is esélyes Román Filmművész Szövetség díjára

2017. április 12. – írta a szerk.

Hatházi Andrást a legjobb főszereplő, Bogdán Zsoltot pedig a legjobb mellékszereplő kategóriában jelölte díjra a Román Filmművész Szövetség (Uniunea Cineaștilor din România / UCIN). A díjakat 45. alkalommal adják át hétfőn, április 24-én Bukarestben.

A türelmét vesztett panziós – Marian Crișan: Orizont

2016. február 11. – írta Ferenczi Szilárd

A román irodalom remekeinek adaptációs divatja a szocializmus sajátja volt, el nem ítélhető módon. Különösen erős lendületet kapott a Ceaușescu-korszak idején, hiszen az egyik fő pártfeladatként kitűzött nemzeti tudaterősítés sarkpontját éppen a filmgyártás doktríner használata képezte. Igazából a hatvanas évek közepétől születtek az igazán kiváló adaptációk (Akasztottak erdeje, Újrajátszás, Felix és Otília, Moromeții, Nunta de piatră stb.). Ezek sorába tartozik az 1955-ös La moara cu noroc is, amely Ioan Slavici Jószerencse malma című elbeszélése nyomán készült. A dualizmus korában írt történet betűhív baljós hangulatát remekül leképező film a kapzsiság és a hatalmi játszmák több életet romba döntő motívumain keresztül ábrázolja a kisemberek nyomorúságát.

Újra kolozsvári magyar színészekkel dolgozik együtt Marian Crişan

2014. november 21. – írta a szerk.

A román irodalom egyik közkedvelt gyöngyszeméből, Ioan Slavici A szerencsemalom (Moara cu noroc) című novellájából forgat Marian Crişan filmrendező. A főszerepekben Hatházi Andrást és Bogdán Zsoltot láthatjuk.

Bolondos vakáció komoly filmekkel – II. TIFFszereda, 2014. július 2–6., Csíkszereda

2014. július 8. – írta Fodor Tünde

A kézdivásárhelyi „bemelegítő” vetítések után, ismét otthont adott a kolozsvári anyafesztivál fiatal gyermekének Csíkszereda. A vetítések mellett kiállításokkal, koncerttel, közönségtalálkozóval gazdagították a programot, a tavalyihoz képest a jegyárak is megduplázódtak. Bár szombaton az Ezer Székely Leány Napjától nyüzsgött Csíkszereda és környéke, a második alkalommal megrendezett TIFFszereda öt napon át uralta a várost.

Két szék között – Az erdélyi magyar nagyjátékfilmről

2014. május 20. – írta Szabó R. Ádám

A közelmúltban egy erdélyi magyar, egészestés tévéfilmet (A rózsa csöndje) mutattak be Marosvásárhelyen. Ennek a nem mindennapi eseménynek az apropóján vettük számba az erdélyi magyar nagyjátékfilm-készítés mai helyzetét.

Magyar nap van ma a TIFF-en

2013. június 5. – írta a szerk.

A szervezők a délelőtt sajtótájékoztatón mutatták be a fesztiválon jelenleg itt tartózkodó magyar vendégeket: Bergendy Péter, Kincses Réka és Deák Krisztina, Forgács Péter és Zágoni Bálint filmrendezőt, valamint Dimény Áron és Bogdán Zsolt kolozsvári színművész.

Cirkusz-saga – Deák Krisztina: Aglaja

2012. február 8. – írta Ritter György

Bevallom őszintén (többedmagammal együtt), hogy nem sokat vártam Deák Krisztina új, cirkuszos biopicjétől. A Jadviga párnája unalmas love-storyja és A miskolci boniésklájd trash-betyár romantikája után valami suta kisrealista drámára számítottam. Kellemesen csalódtam.

A szeméttelep melege – Pejó Róbert: Dallas Pashamende

2005. május 15. – írta Varga Anikó

Nagy hagyománya van a balkáni életmódot és annak diszkrét bájait tematizáló, igen széles értékskálán mozgó filmes alkotásoknak, amelyek sorába – nem csak tematikája, de stiláris jegyei okán is – illeszkedik Pejó Róbert új filmje, a Dallas Pashamende. A romániai szeméttelepek valóságából ihletődő film hazai forgatását a román hatóságok éber figyelemmel kísérték, végül leállítatták a forgatást, ezért a munkát a fóti filmgyár területén újjáépített szeméttelepen kellett befejezniük az alkotóknak. Az országimázs őreinek félelme érthető: nem EU-konform helyről és életviszonyokról van szó, bár az a kép, amit Pejó ír, még az ő májukat is hízlalhatná, mert ebben az eufemisztikus vízióban a hulladéktelep, ha körülményesen, de mégiscsak lakható és értékteremtő helynek bizonyul.