Hová tűntél, Cate Blanchett? – Richard Linklater: Where'd you go Bernadette? / Hová tűntél, Bernadette?

2020. június 23. – írta Szabó R. Ádám

Vannak könyvek, amelyeknek egyszerűen nem tesz jót a filmre adaptálás, és nem is feltétlenül azért, mert rosszul nyúlt volna hozzá az adott adaptáló, hanem mert a bennük elmesélt történet rengeteget veszít erejéből a médiumváltással. A 2012-ben publikált Hová tűntél, Bernadette? esete is pont ilyen: nem lett rossz a vászonra vitt végeredmény, csak éppen pont az veszett el belőle, ami miatt az eredeti izgalmas volt.

Gimis Cyrano – Alice Wu: The Half of It / Ha tudnád

2020. május 25. – írta Sztercey Szabolcs Benedek

A Ha tudnád valahol a kortárs felnövésfilmek (Lady Bird), az intellektuálisabb romkomok (The Big Sick, The Incredible Jessica James), a szexuális identitáskeresést tematizáló filmek (Call Me By Your Name) és a kulturális különbségeket/beilleszkedést pedző mozik (The Big Sick, The Farewell) metszéspontjában található, de pont jó arányérzékkel keveri össze ezt a sokaságot egy könnyed, mégis kellőképpen okos felnövéstörténetté.

Marvel helyett – Matt Ross: Captain Fantastic

2016. október 20. – írta Buzogány Klára

Tisztázzuk gyorsan: a Captain Fantastic hőse nem a Marvel-univerzum egy újabb szereplője. Nem is a hagyományos értelemben vett szuperhős, amit a cím ígérne, pedig egy hat gyerekét a vadon közepén egyedül nevelő apa a legfantasztikusabb szuperhős a világon.

Menjek/Menjek – John Crowley: Brooklyn

2016. január 26. – írta Dobi Ferenc

A migránskrízisre és Trump menekültellenes politikájára adott válaszként az ír John Crowley egy sallangmentes bevándorló-románccal szelte át az Atlanti-óceánt, hogy partot vessen a legjobb film Oscar-jelöltjei között.

Sötét zsaruk újra bevetésen – Phil Lord - Christopher Miller: 22 Jump Street – A túlkoros osztag

2014. augusztus 20. – írta Tóth Menyhért

Ki véd meg minket, ha a rend őrei sincsenek tisztában a rend fogalmával?

Filmszínház – Lars von Trier: Dogville / Dogville – A menedék

2003. november 15. – írta Gyenge Zsolt

A zord körülmények által megpróbált magányos nő szenvedéseinek bemutatásával Lars von Trier, úgy látszik, mégsem hagy fel, pedig az Aranyszív-trilógiát hivatalosan befejezte. A Dogville, amely egy újabb trilógia, az USA: a lehetőségek hazája első darabja, a tematikus hasonlóságok – például a Hullámtörésben már alkalmazott zárt közösség extrém törvényei-motívum – ellenére egy újabb radikális fordulatot jelent a rendező filmnyelvi kísérleteinek sorában.