Semmi kis életek – Sugár Pál, Lázár Lajos: Rabmadár

2023. december 19. – írta Bárány Bence

Már-már valódi időutazásban lehetett részük azoknak, akik december 15-én ellátogattak az Uránia Nemzeti Filmszínházba, ahol az egyik utolsó magyar némafilm, a Rabmadár restaurálási premierjét tartották. Az élőzenével kísért vetítés az eseményhez legjobban illő, impozáns helyszínen és a digitális térben egyaránt visszarepítette két órára az érdeklődőket abba az izgalmas korba, amelyből fájóan kevés mozgóképes dokumentum maradt fenn.

„Fontosnak tartjuk, hogy a filmtörténetünk újra az általános műveltség részévé váljon” – Interjú Ráduly Györggyel, az NFI – Filmarchívum igazgatójával

2021. szeptember 23. – írta Soós Tamás

A szeptember 21. és 25. között futó Budapesti Klasszikus Film Maraton mellett az elveszett magyar filmkincseket felkutató Hungarika Projektről, a régi és új magyar filmeket streamelő Filmioról, a magyar film 120 évét áttekintő Nagylátószög kiállításról, valamint kínai Jancsó-retrospektívről, egy Washingtonból előkerült kolozsvári némafilmről, és a hangosfilmet angolul köszöntő Horthy Miklósról is beszélgettünk a Filmarchívum igazgatójával.

Erdély amatőrfilmesek lencséjén keresztül I. – Három történet a második világháború előttről

2020. január 11. – írta Zágoni Bálint

Vadiúj háromrészes videósorozatunkban a sokak által nem is sejtett nagyságú erdélyi amatőrfilmes múlt egy-egy szegletét mutatjuk meg.

„A nincs ösztönöz” – Beszélgetés Kurutz Mártonnal, a Filmarchívum munkatársával

2019. november 7. – írta Farkas Boglárka Angéla

Interjúnkban a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatóságának gyűjteményi és kutatási menedzserével beszélgetünk digitális restaurálásról, járatlan ösvényekről és az embert ösztönző kíváncsiságról, de egy némafilmszerető kéményseprőre is kitérünk.

„Kell egy filmes szentély, ahol megmutathatjuk relikviáinkat” – Interjú Ráduly Györggyel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatójával

2018. október 27. – írta Polák Zsóka

Az idei Filmtettfeszt egyik fő attrakciója volt az immáron Sárga Csikó-díjas Sára Sándor történelmi témájú filmdrámája, a 80 huszár. A levert magyar forradalomnak emléket állító, sokszor látott klasszikust olyan gúnyában láthattuk viszont a vásznon, mintha egyáltalán nem fogott volna rajta az idő. Erről is kérdeztük Ráduly Györgyöt, a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatóját, de arról is, hogy miként működik  a magyar filmes hagyaték ápolását felvállaló Filmarchívum.

A digitális technológia a filmmegőrzés zsákutcája – Interjú dr. Nikolaus Wostryval, az osztrák filmarchívum műszaki igazgatójával

2016. június 7. – írta Zágoni Bálint, Tóth Gödri Iringó

Nem túlzás azt állítani, hogy sokat köszönhetünk dr. Nikolaus Wostrynak: a fennmaradt magyar némafilmek egytizedét. Egész pontosan az osztrák archívum filmrestauráló csoportjának vezetőjeként ő azonosított néhány elveszettnek hitt magyar némafilmet a gyűjteményből (Vihar után, 1918, r. Sugár Pál; Rabmadár, r. Sugár Pál, 1929; A skorpió – részlet, r. Kertész Mihály, 1918; Az utolsó hajnal, r. Kertész Mihály, 1917; Dada, r. Damó Oszkár, 1919; Mikor a szőlő érik, r. Josef Stein, 1921). Az osztrák archívum kollekciójáról, egy újabb eltűnt osztrák vagy magyar film előbukkanásának esélyeiről, valamint a digitalizálás és a némafilmek viszonyáról beszélgettünk vele.

A zsebünkben hordott agyunk

2016. május 12. – írta Kurutz Márton

Testünk és szellemünk a 21. században már annyira az informatikához tapad, hogy egyre kevésbé tudjuk elképzelni nélküle az életünket. Zsebünkben ott lapul a világot jelentő internet és revolverként kapjuk elő, amikor egy-egy gyorsan megválaszolandó kérdéssel találjuk magunkat szemben. De vajon megbízhatunk abban, amit ott találunk? És kielégítő az, amit válaszként kapunk egy gyorskeresés eredményeként? Megszabadulhatunk végre a lakásunk négyzetmétereit elnyelő könyvtárunktól, lexikonjainktól és a szüleinktől örökölt kötetektől?

Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével

2015. november 27. – írta Czakó Zsófia

A nemzeti filmkincs, a filmtörténeti hagyomány ébren tartása szempontjából filmgyártás fenntartása mellett égetően fontos a régebbi, még nem digitális technikával készült filmek ‒ különösen a meghatározó alkotások ‒ megőrzése és felújítása. Magyarországon ezzel egyetlen intézmény foglalkozik, a MaNDA, ahol Fazekas Eszter filmtörténész, restaurátor, DVD- kiadványszerkesztővel beszélgettünk a közelmúltban restaurált és DVD-n is kiadott Szőts István-filmek kapcsán.

Élőzenés hazatérés – Kertész Mihály: A tolonc

2015. június 3. – írta Szabó R. Ádám

Egy szervezési baki miatt, a(z egyik) meghirdetett időpont után egy órával később kezdődött el a 14. TIFF egyik legfontosabb különleges eseménye, Kertész Mihály 1914-es A toloncának a Kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekara által kísért díszvetítése, a hazatért némafilm élménye azonban láthatólag kárpótolta az operába látogatókat, álló vastapssal ünnepelték a vetítés után a filmet és az azt kísérő zenekart.

A tolonc második diadalútja – Felújított Kertész-filmkinccsel indított az I. Magyar Filmhét

2014. október 14. – írta Zágoni Bálint

Ihletett döntésnek bizonyult a budapesti Filmhét szervezői részéről, hogy a Művészetek Palotájában tartott hétfő esti ünnepélyes megnyitón nem egy, a Filmalap által támogatott új magyar produkció került bemutatásra, hanem Kertész Mihály ezelőtt száz évvel forgatott filmje restaurált kópiájának világpremierjét tekinthette meg a közönség.