Szárnypróbálgatások – Beszélgetés Krajcsi Nikolettel

2007. február 15. – írta Buzogány Klára

Szőke haj, kék szem, törékeny termet, és többször is bizonyított tehetség. Noha még pályája elején áll, és minden lehetőséget megragad arra, hogy valami újat tanuljon, Krajcsi Nikolett egyre céltudatosabban próbálgatja a szárnyait.

Nem voltam elszállva magamtól – Interjú Széles Annával

2007. február 15. – írta Libor Anita

A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után 1965-ben a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja lett. Főiskolás korától fogva rendszeresen filmezett, több mint huszonöt filmben játszott. Az ünnepelt színésznő 1989-ben telepedett át Magyarországra, a Thália Színház tagja lett. A szélesebb közönség a Szeress most! Borika nénijeként ismeri.

Jó az ismertség, de fontosnak tartom a szerénységet – Interjú Kézdi Imola színművésszel

2007. február 15. – írta Sándor Boglárka Ágnes

Bár Kézdi Imola az egyik legeredményesebb és legsokoldalúbb fiatal színésznő Kolozsváron, mostanában mégsem dolgozik túl sokat. De jó mentsége van rá, ugyanis kisbabát vár, és inkább az anyaságra összpontosít. Idáig azonban hosszú út vezetett, amelyet emlékezetes színpadi alakítások és filmszerepek tarkítottak, valamint a rangos Uniter-díj. Nem csoda hát, ha most nyugodtan, kedvesen, mosolygósan várja babáját.

„Minden filmszerepnek volt valami tanulsága” – Beszélgetés Csíky Andrással

2007. február 15. – írta Köllő Katalin

Csíky András színpadi szerepei megszámlálhatatlanok, színészi munkásságát több díjjal is jutalmazták. Talán a fiatalabbak előtt kevésbé ismert, de játszott néhány román filmben, és a hajdani magyar filmgyártás is „felfedezte magának” egy rövid időre. Első filmszerepét a Liviu Ciulei által rendezett Akasztottak erdejében játszotta, 1964-ben. Mivel bevallása szerint ekkor tanult a legtöbbet a filmművészetről, a későbbiekben Ciuleihez „mérte” további filmes kalandjait.

Jelentős része a képzelet – Beszélgetés Dimény Áronnal

2007. február 15. – írta Buzogány Klára

Filozófusnak készült, de színész lett – Dimény Áron azóta már nemcsak színpadon, hanem a kamerák előtt is markáns alakításokkal tette ismertté a nevét a közönség és szakma előtt. A reklámszínészet és korábbi filmszerepei mellett a fotogén arc előnyeiről, Citrom Bandiról, a színész képzeletéről és a világ kerekségéről beszélgettünk vele.

„Ha az Oscar porszívózni is tudna…” – Beszélgetés Charlize Theron színésznővel

2007. február 15. – írta Váró Kata Anna

A balerinából modell, majd modellből színésznő pályája cseppet sem számít rendhagyónak Hollywoodban. A színésznők számára a szépség szinte kötelező, elsősorban a pályakezdéskor, később viszont, ha fenn akarnak maradni a szakmában, ahol minden nap jön valaki, aki még szebb és még fiatalabb náluk, muszáj bizonyítaniuk is.

Lehet-e újat mondani a filmtörvényről? – Beszélgetés Miskolczi Péter producerrel

2007. január 15. – írta Puskai Melinda

A filmtörvény életbe lépése előtt lapunk készített egy interjút Miskolczi Péterrel a tervezet nyújtotta lehetőségekről a Filmtett. Most, miután a törvény alkalmazásra került és eltelt némi idő, ideálig lehetőség nyílik a visszapillantásra.

Miből él a magyar dokumentumfilm? – Interjú Buglya Sándor filmrendezővel és producerrel

2007. január 15. – írta Tóth Orsolya

Buglya Sándor, a Dunatáj Alapítvány vezetője, maga is aktív dokumentumfilmes alkotó és tanár a kolozsvári EMTE-Sapientia Fotó, Film, Média szakán. „Tizenvalahány éve vagyok producer, nem akartam az lenni. Stúdióvezető-helyettesként a szakma átalakulásakor, a központi pénzelosztás megszűnése után olyan helyzetbe kerültem, hogy az első pályázatokat nekem kellett megírnom.” A magyarországi filmtörvényről, dokumentumfilmes szemmel.

Quo vadis, román film? – Beszélgetés Florin Mihăilescu operatőrrel, egyetemi tanárral

2007. január 15. – írta Jakab-Benke Nándor

A bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára 2006 novemberében a kolozsvári Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem vendégelőadója volt. Az előadások után a mai román filmtörvényről beszélgettünk, amely szerinte „nagyon későn, nagyon nehezen jelent meg, és éppen azt gátolja, amin segítenie kellene: a művész életét”.

Miért tiltottabb a gyönyörszerzés egy emberélet kioltásánál? – Interjú Pálfi György rendezővel

2007. január 15. – írta Kárpáti György

Pálfi György Hukkle című első egészestés filmje természetfilmbe oltott krimi, majd készített egy találó magyar képregény-adaptációt. Műfajilag kevert alkotásai sorába egyértelműen illeszkedik a Taxidermia, mely zsigerig hatol, s bár a tabudöntögetések kora már lejárt, mégis közbeszéd tárgyává vált a benne megfogalmazott képi világ, a csömör és az explicit szexualitás. Az emberi lét és gyarlóság mindennapjai egy rendező szemüvegén keresztül.