Erdélyi filmklub-helyzet Erdélyi filmklub-helyzet

Erdélyi filmklub-helyzet

A filmklubok azt az űrt próbálják betölteni, amit a hollywoodi termésből élő mozik maguk után hagynak. A legtöbb városban a művészfilmek bemutatásának avagy a filmes oktatásnak az egyetlen lehetőségét jelentik, miközben a filmek beszerzése és a kiadások fedezése továbbra is problémát jelent.

A 11. Alter-Native Filmfesztiválon tartott, a filmes oktatás problémáit feszegető beszélgetés során a filmklubok is szóba kerültek, mint lehetőségek egy alternatív filmnyelv megismerésére. Azonban míg Kolozsváron hetente vannak vetítések egyrészt a Moebius Egyesület, másrészt az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében, addig Erdély más városaiban csak havi egy-két filmre futja. A klubok többsége minimális költségvetéssel, gyenge technikai körülmények között és többnyire VHS filmeket vetítve működik.

Klubtörténet

A sepsiszentgyörgyi Cabiria filmklubot 1994 áprilisában Lázár Zsuzsa indította, és május végéig ő is szervezte. Azon év őszétől Melkuhn Andrea vette át a tevékenység szervezését, Erdő Laci, később Kucza Alpár segítségével. Azóta többször is kicserélődtek a szervezők – Melkuhn Andrea mellett Fazakas Gergő, Lázár Endre és Pál Vendel Béla közreműködésével jelenleg a Míves Házban tartanak vetítéseket, melyek eleinte a városi színházban zajlottak.

Székelyudvarhelyen ugyancsak 1994-ben szerveződött egy klub a Szinfó irodában, Szabó Károly kezdeményezésére. Ő a filmeket, főleg filmtörténeti ritkaságokat az UTV archívumából, illetve a saját gyűjteményéből válogatta. Később egy Civitas-program keretében Magyarországról kapott filmeket, ezeket Orbán Árpád segítségével több erdélyi városban is vetítették. Főiskolás évei alatt a klubot Laterna Magica név alatt Bencédi Gabriella, majd Szabó Attila szervezi. Ez utóbbi 2000 februárjában, amikor a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegének a vezetője lesz, újabb filmklubot indít „Megkopott tekercsek” – filmbarátok találkozója cím alatt. Azóta a városban két filmklub működik párhuzamosan.

Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen 1997, illetve 1998 óta működnek filmklubok. Előbbit Lepedus István szervezi, és a Római Katolikus Püspökség keretein belül működik. A marosvásárhelyi Filotea filmklubot Csiki Emese vezeti.

Kolozsváron több, mint tíz éve működik a Kelemen Attila és Margitházi Beja által alapított Oedipus Quartett filmklub. A filmklub működtetését az utóbbi években a Filmtettet is megjelentető Moebius Egyesület vállalta fel. A vetítéseknek az Apáczai Líceum ad otthont. 2003 őszétől a Moebius egy újabb filmklubot is indított az EMTE-Sapientia Fotó­művészet, filmművészet, média szakával közösen, annak Mátyás király utcai székházában. Az új filmklub „Film­tör­ténet alapfokon” címmel évi kéttucatnyi vetítésen az egyetemes filmművészet fontosabb állomásait fémjelző filmeket mutat be.

Filmek

A filmklubok azt az űrt próbálják betölteni, amit a hollywoodi termésből élő mozik maguk után hagynak: művészfilmeket vetítenek. Ugyanakkor a filmes oktatás terén is szerepet vállalnak, amennyiben a filmeket különböző szempontok (életmű, irányzat stb.) alapján válogatják, és a filmekről – beszélgetések keretén belül vagy vetítés előtti ismertetők formájában – plusz információt is szolgáltatnak. Udvarhelyen életművek és irányzatok szerint válogatják a filmeket, Szentgyörgyön színészek szerint is szervezik a műsort. Vásárhelyen minden évben más-más tematikát választanak – idén európai kortárs filmeket vetítenek. Lepedus István szempontként említi a fogyaszthatóságot is. Kolozsváron az Oedipus Quartettben kortárs művészfilmekre szakosodtak, igaz, néha-néha egy-egy kultfilm is feltűnik a plakátokon.

A filmek beszerzése pályázatok útján történik, bár Szabó Károly szerint ez a szerzői jogdíjak határokon át nem ívelése miatt elég nehézkes. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi Cabiria filmklubnak közel 180 filmet tartalmazó archívuma van. Ők rendszerint a Magyar Mozgókép Ala­pítványnál pályáznak. A szatmárnémeti és vásárhelyi kluboknak azonban egyáltalán nincsen archívumuk. Ők kölcsönzik a filmeket, esetleg televíziók műsoraiból rögzítik őket. Kolozsváron egy kb. 200 filmet számláló, fokozatosan bővülő filmtárral rendelkeznek, részben szintén a Magyar Mozgókép Alapítvány jóvoltából.

A vetítés jogával kapcsolatban Szabó Károly elmondta, hogy mivel a klub-szervezés nonprofit tevékenység, szűk és értelemszerűen zártkörű, így a vetítés nem jogdíjköteles. Ha valaki nem tudja megoldani ingyen, akkor nyugodtan kérhet belépőt „klubtagsági díj” címszó alatt.

Technika

A legelterjedtebb hordozó a VHS. Egyedül Székely­udvarhelyen van lehetőség arra, hogy DVD-t, VCD-t vagy más digitális hordozókat használjanak a klubok. Ők mondhatók ugyanakkor a legjobban felszerelt klubnak a négy közül, hiszen saját technikával vetíthetnek – 2000 kará­csonyától immár videoprojektorral. A többi városban általában a televízió a megvalósítható megoldás, a Cabiria kivételével – ők kölcsönzik a projektort, ugyanúgy, ahogy a többi felszerelést is. Melkuhn Andrea szerint hamarosan talán a DVD-ről történő vetítést is meg tudják oldani. A kolozsvári filmklubban már több, mint négy éve videoprojektorral történnek a vetítések, noha a VHS technikát egy­e­lőre ők sem tudják lecserélni.

A helyszín tekintetében azoknak a kluboknak könnyebb, amelyek valamely más szervezet keretében működnek. A sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári klub bérli a termet, amiért hetenként fizetniük kell. Mivel a belépők ára minimális, ezért támogatók segítségével fedezik ezt a költséget.

Nézők

A klubok többsége nagyjából állandó közönséggel rendelkezik. A népszerűsítést többnyire a helyi rádióadókon és nyomtatott sajtón keresztül oldják meg a szervezők. Kolozsváron az utcai plakátolás és a kör-e-mail élvez elsőbbséget. Egy-egy vetítésre átlagban 20-30 néző kíváncsi Szentgyörgyön és Udvarhelyen. Vásárhelyen valamivel több érdeklődő van, itt 40 körül van a nézők száma a két­hetenkénti vetítéseken. Kolozsváron a két klubban átlag ötven ember fordul meg, de tavaly egy magyar sikerfilm vetítésén százötvenen is jelen voltak. A klubok a nyári időszakban szüneteltetik a tevékenységet.

Városonként változik a klubok közönsége. Míg Maros­vásárhelyen középiskolásoktól egyetemet végzett fiatalokig terjed a korhatár, addig Szatmárnémetiben középiskolások egyáltalán nem látogatják a klubot. Itt a hetente történő vetí­téseken körülbelül 10 néző van. A vetítések után csoportos be­szélgetés folyik, amely Lepedus István szerint inkább a személyes benyomások megbeszélésére összpontosít, mint szakmai szempontokra. Kolozsváron elsősorban egyetemisták, kisebb számban felsőbb osztályos licisták látogatják a filmklubot, de előfordul egy-két visszatérő középkorú néző is.

Vásárhelyen a beszélgetés időnként meghívottak vezetésével vesz szakmaibb irányt. Udvarhelyen a film előtt az alkotók biográfiáját ismertetik, a vetítés után szabad beszélgetésre kerül sor.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat