A kisvárosi mozik bezárásának ütemével egyenes arányban nőtt Romániában az új filmfesztiválok megjelenése. Mire már alig maradt igazi, rendszeres programmal működő vetítőterem a nagyvárosokban, meghatványozódott a különböző filmes rendezvények száma. Írásunk ezeket igyekszik áttekinteni.
Ünnep ünnep hátán, rövid- és nagyjátékfilmes fesztiválok, nemzeti és nemzetközi válogatások váltják egymást nagyrészt az amúgy is kulturális központnak számító városokban, miközben a nagyközönség filmes kultúrájának fejlődése lassúnak, a romániai filmipar termelése pedig csekélynek tűnik az események számának növekedéséhez képest.
Mégis apránként kialakulófélben van egy jobban „nevelt” közönség, amely válogatni tanul a fesztiválrengetegben. 30 filmes rendezvényt számoltam össze (anélkül, hogy figyelembe vettem volna az egyes kulturális intézmények egyhetes vetítéssorozatait). Nézőként elsősorban a műfaj, a tematika és a hossz érdekelt, filmesként pedig a versenyprogram, ami lehetőséget nyújt a fiatal tehetségek megmérettetésére.
A főképp nagyjátékfilmeket bemutató fesztiválokat volt a legegyszerűbb számba venni, hiszen ebből kevés akad a rövidfilmes szemlékhez viszonyítva. De eközben szempont maradt az is, hogy nem mindegyik rendelkezik versenyprogrammal és sok rendezvény egyaránt mutat be egészestés- és rövidfilmeket.
Egész estés, egész hetes…
Az első fesztivál, amit megemlítenék, mivel jelenleg az ország legfontosabb ilyen jellegű eseménye, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, amelyet 2002 óta az Asociaţia Pentru Promovarea Filmului Românesc (szabad fordításban: A Román Film Promóciójáért Egyesület) szervez meg Kolozsvárott a cannes-i filmünnep után, június elején. A fesztivál igazgatója Tudor Giurgiu rendező-producer és a művészeti igazgató Mihai Chirilov filmkritikus. A fődíjra, a Transilvania Trófeára a nemzetközi versenyprogramba kerülő első- és másodfilmes rendezők alkotásai pályázhatnak. Emellett a díjkiosztón életműdíjjal tüntetnek ki minden évben egy nemzetközi és egy hazai hírességet, a Shadows szekcióban rövid horrorfilmek mérkőznek meg, kiosztják a különböző műfajok szerinti legjobb forgatókönyvnek járó díjat, és emelett számos különdíj egészíti ki a sort.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál már 2007-ben meghaladta az 50 000-es nézőszámot; részben mert kiterjesztették a vetítések szervezését Nagyszebenre is. A szervezők minden évben gondoskodnak arról, hogy nagyon változatos legyen a tematikus szekciók programja – „vendégországok”, speciális dokumentumfilmek, horrorfilmek, rendezői sorozatok és retrospektív válogatások kerülnek bemutatásra, ráadásul erős a rendezvény oktatói oldala is, hiszen számtalan filmes kötődésű műhely és konferencia zajlik a TIFF ideje alatt. Idén külön vetítéseket is szerveztek gyerekeknek és fiataloknak, hogy ezáltal támogasság a Romániában egyelőre alig létező filmes oktatást. Ezen felül sztárok és elismert filmesek növelik az esemény „csillogását” a piros szőnyeges díjátadón és az ünnepi vetítéseken; a fesztivál révén jutott el Kolozsvárra az elmúlt néhány évben Catherine Deneuve, Claudia Cardinale, Vanessa Redgrave, Nicolas Roeg és Julie Delpy. (A fesztivál weboldala)
A következő jelentős nagyjátékfilmeket felvonultató fesztiválok azonban már mind a fővárosban kerülnek megrendezésre. Ezek közül a sorban a B-EST Nemzetközi Filmfesztivál követi a TIFF-et, mivel romániai viszonylatban elég komoly nagyjátékfilmes versenyprogrammal rendelkezik, bár még csak az 5. kiadásához ért 2009 márciusában, és a bukaresti Studio mozi képezi a vetítések egyetlen helyszínét. Dokumentumfilmes, rövidfilmes és diákfilmes versenyszekciói is vannak. Elsősorban független filmes produkciókat mutatnak be, de néhány nemzetközileg elismert filmmel is gazdagítják a programjukat. Minden versenyszekcióban osztanak díjat, és februárig lehet jelentkezni a versenyre. (A fesztivál weboldala)
Hasonló nevet adtak még egy bukaresti nemzetközi filmfesztiválnak, a Best Film Festnek, ami januárban került megrendezésre, ugyancsak a Studio moziban. Itt már nem versenyeznek a levetített alkotások, hiszen a nézőszámot és a filmes sajtó szavazatait figyelembe véve áll össze a program és ennek megfelelően díjazzák a legjobb romániai moziforgalmazásba került filmet, a legjobb európai filmet, legjobb román filmet, a legjobb független román filmet, a legjobb román filmben szereplő színészt és színészőt és a legjobb rendezőt. (A 2009-es díjazottak listája)
A harmadik változat szókapcsolatra a B betű és a filmfesztivál kombinációjára a Bukarest Film Fesztivál, ami 2007 májusában indult az ARTIS alapítvány (később Artis Film România filmgyártó vállalkozás) szervezésében. Eredetileg európai és főképp kelet- és közép-európai filmekre akartak „szakosodni”, aztán 2008-ban a Fekete-tenger térségében levő országoknál állapodtak meg. Így Románia, Bulgária, Törökország, Örményország, Grúzia, Ukrajna, Oroszország és Moldva Köztársaság képviseltette magát leginkább a rendezvényen. Egyaránt volt nagyjátékfilmes, rövidfilmes és dokumentumfilmes versenyprogram. (A fesztivál weboldala)
Szentgyörgyön, a Duna-deltában szervezik meg 2004 óta minden év augusztusában az Anonimul Függetlenfilm-fesztivált. A nemzetközi nagyjátékfilmes, rövidfilmes (rövid játékfilm és animációs film) és ökológiai tematikájú dokumentumfilmek versenyprogramjának vetítései kempingekben kapnak helyet. Napközben meghívóval lehet elmenni a Green Village vetítőtermébe, esténként meg szabadtéri vetítéseken lehet élvezni a filmeket. Az Anonimul legjobb nagyjátékfilmnek járó fődíja 10 000 dollár, így anyagilag is vonzó a versenyben részt vevő filmesek számára. (A fesztivál weboldala)
Kizárólag rövideket!
Az utóbbi 5 évben kezdtek elszaporodni a rövidfilmeket bemutató fesztiválok; valószínűleg ez annak tudható be, hogy országszerte egyre több felsőfokú intézményben nyílt lehetőség filmes képzésre, és a kezdő szakmabelieknek szüksége volt és van a megmutatkozási lehetőségekre, hisz gyakran ezen múlhat az első nagyjátékfilm elkészítéséhez vezető út. Különösen, hogy számos román filmrendező rövidfilmmel nyert jelentős nemzetközi filmfesztiválokon (pl. Radu Jude a Lampa cu căciulaval, Cristi Puiu az Un cartuş de Kent şi un pachet de cafeaval, Marian Crişan a Megatronnal vagy Adrian Sitaru a Valurijal).
Amint említettem a cikk elején, a rövidfilmes fesztiválok száma jócskán meghaladja a nagyjátékfilmekre összpontosító filmes eseményekét, de ez még friss jellemzője a romániai filmfesztiválos felhozatalnak és felduzzasztja a mezőnyt az „import-fesztiválok” száma, amelyek, ha nemzetközi verseny válogatásának az eredményét is mutatják be (és ebben akár román filmek is szerepelhetnek), leginkább kész válogatásokat „tálalnak” az érdeklődöknek.
Az egyik legrégebbi romániai és kelet-európai rövidfilmes fesztivál 19 éve novemberben „született” a fővárosban és DaKINO a neve. Itt mutatkoztak be először a jelenleg elismert román filmrendezők, és ez egyike a kevés nemzetközileg is ismert román filmfesztiválnak, ezért pályázatoknál jól pontozzák az itt nyert díjakat. A nemzetközi versenyprogramban kisjátékfilmeket és rövid dokumentumfilmeket mutatnak be. (A fesztivál weboldala)
A nemzetközi rövidfilmes fesztiválok rangsorában a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Kisjátékfilm-fesztivál a következő, hiszen idén novemberben ér a 17. kiadásához. Szervezője a MADISZ, művészeti igazgatója Gáspárik Attila. A vetítések a Kultúrpalotában zajlanak és a rövidfilmes versenyprogramot, különböző rövidfilmes fesztiválok és filmes egyetemek válogatásai, valamint esténként világzenei és jazz-koncertek, valamint nagyjátékfilmek egészítik ki. 2008-ban igyekeztek filmes műhelyt is működtetni a fesztivál keretein belül, így az Alter-Native nemcsak megmutatkozási, hanem gyakorlási lehetőséget is biztosított a film és média szakos egyetemistáknak. Idén szeptember 12-ig lehet beküldeni a nevezett filmeket. Az egyedüli nevezéshez kötött megkötés az, hogy a film hossza ne haladja meg a 30 percet, hiszen a díjakat is kategóriáktól függetlenül ítéli oda a zsűri. (A fesztivál weboldala)
Itt be is fejeződött a komoly tapasztalattal rendelkező rövidfilmes fesztiválok sora, hiszen időrendi sorrend szerint most a Muuuvi Fest (korábban muuuvi nemzetközi rövidfilm fesztivál) következik, ami 2009 augusztusának elején ér az ötödik kiadásához és Gyergyószárhegyen kerül megrendezésre a Lázár-kastélyban. A szervezők gyergyószárhegyi Művészti és Alkotóközpont, a Hallámsza Egyesület, a Betyár Animációs Társaság és a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács. A fesztivál igazgatója Selyem András. A tehén „védjegye” alatt álló fesztivál eddig csak kisjátékfilmeket, animációkat és rövid kísérleti filmeket fogadott, külön teret és díjat biztosítva a gyergyói filmeknek. Idéntől újdonság, hogy dokumentumfilmekkel is lehet jelentkezni és az esti bulikon meghívott videó-művészek kísérik az lemezlovasokat és koncerteket. A rendezvény különlegessége, hogy a karaktert tette meg legfontosabb elemévé, minden évben van egy „meghívott” filmes szereplő és a fődíj a legjobb karaktert bemutató rövidfilmnek jár. (A fesztivál weboldala)
A NexT nemzetközi rövidfilmfesztivál a harmadik kiadáshoz ért áprilisban a bukaresti Eforia és Scala mozikban, és ugyancsak rendelkezik egy különleges díjkategóriával: ez az egyetlen filmfesztivál Romániában, ahol díjazzák a filmzene szerzőjét. Amilyen fiatal a rendezvény, olyan gyorsan nő: az első kiadás még csak háromnapos fesztivál volt, de 2008-ban már egész hetesre duzzadt. Eredetileg Cristian Nemescu rendező és Andrei Toncu hangmérnök emlékére alapította a szervező Next Kulturális Egyesület, és ennek szellemében programot is hirdettek. Eszerint az említett alkotók életművének népszerűsítése és a filmes-médiás képzés elmélyítése, népszerűsítése a kitűzött cél. Ennek megfelelően a NexT fesztivál nagy részét filmes, filmterjesztési, rendezői és hangmérnöki műhelyek folynak, és egész évben működik egy NexT filmklub a Francia Intézet mozitermében, az Elvira Popescuban. (A fesztivál weboldala)
A digitális közegre „szakosodott” a Kinofest Nemzetközi Digitális Filmfesztivál, ami egyidős a NexT-tel. Nem feltétlenül filmes fesztivál, tágabb értelemben kezeli a film fogalmát: a három nevezési kategória az animáció, a mobiltelefonnal készített filmek és a különböző digitális technikákkal készített filmek kategóriája. A szemlélete erősen közelít a video art-hoz, ami nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Kortárs Művészetek Múzeumában kerül megrendezésre novemberenként, és az új média népszerűsítése az egyik vállalt célkitűzése. Szeptember 30-ig lehet jelentkezni a digitális alkotásokkal, az angol felirat kötelező. (A fesztivál weboldala)
Idén májusban került először megrendezésre Temesváron a Studio és a Timis moziban a Timishort Filmfesztivál a Román Független Filmes Egyesület szervezésében. A nemzetközi versenyprogramba maximum 30 perces filmekkel lehetett nevezni. A versenyprogramot panoráma válogatás, filmes iskolák válogatása és rövidfilmes fesztiválok összeállítása kísérte, valamint forgatókönyvírói workshopok, amelyeknek a célja szerzői filmes projektek fejlesztése volt. Várhatólag a jövő évi kiadásra február végéig lehet majd jelentkezni. (A fesztivál weboldala)
Az egyetlen, kizárólag romániai rövidfilmeket fogadó fesztivál a Piatra Neamţ-i Filmul de Piatră először került megrendezésre idén januárban a Filmlab és Neamţ Megyei Tanács szervezésében. A fesztivál igazgatója Andrei Dăscălescu. Nem voltak kikötések a nevezhető filmekkel kapcsolatosan, és külön díjazzák a hangmérnök és a vágó munkáját. A környezet kellemes és aki elgémberedett a vetítőteremben, sízhet egyet két vetítés között. Így a fesztivál a környéket nemcsak kulturális, hanem turisztikai szempontból is fellendíti. (A fesztivál weboldala)
Az importáru
Nem romániai a gyökere a Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljának (Festival International des Très Courts), hiszen párizsi eredetű a rendezvény, viszont az a jellegzetessége, hogy különböző országokban ugyanazokon a napokon vetítik le ugyanazokat a versenyfilmes válogatásokat. Idén egy nőkről szóló filmekből készült válogatás egészítette ki a nemzetközi versenyprogramot. Minden ország „adaptálhatja” a fesztivált, és kiegészítheti a vetített filmeket egy saját, országos versenyprogrammal, a megkötés csak az, hogy a bemutatott filmek hossza nem haladhatja meg a 3 percet. Romániában május elején, idén harmadszorra került megrendezésre a Kolozsvári Francia Kulturális Központ szervezésében és már 26 városra terjedt ki. (A fesztivál weboldala)
Hasonlóképp rövidfilmes „import-fesztivál” még a Future Shorts és a FILMINUTE, két olyan nemzetközi projekt, ami Romániában is meghonosodott. Ezek közül a Future Shorts nem nevezhető hagyományos értelemben filmfesztiválnak: vetítéseit nem tömbösítve szervezi évi egy alkalommal, hanem havonta és változó helyszíneken, és a válogatását 15 országban terjeszti, így népszerűsítve a rövidfilmes alkotásokat. Romániában legutóbb Bukarestben tartottak egész éjszakás vetítést június 26-án a Kortárs Művészetek Múzeumában. Egész évben lehet filmekkel jelentkezni, ehhez ki kell tölteni a weblapon található űrlapot és lehetőleg egy videomegosztós honlapra feltöltött linket kell mellékelni (A fesztivál weboldala)
A FILMINUTE legfeljebb 1 perc hosszúságú filmeket fogad nemzetközi versenyébe, a válogatást különböző fesztiválokon és rendezvényeken vetítik le. Romániában a TIFF keretén belül volt filmes műhelyük. (A fesztivál weboldala)
Külön tér a diákoknak
Ahogy nőtt a filmes egyetemek száma Romániában, úgy nőtt a filmszakos diákok megmérettetésének céljából létrehozott rövidfilmes fesztiválok száma is. A CineMAiubit nemzetközi rövidfilmfesztivál megelőzhetett volna sok fesztivált a felsorolásban, hiszen elég nagy hagyománnyal rendelkezik, mivel 2008 decemberében 12.-szerre lett megszervezve Bukarestben a Studio moziban, a versenyprogram műfajokra oszló szerkezete pedig a nagyobb fesztiválokéhoz hasonlít. Külön lehet nevezni ugyanis játékfilmmel, dokumentumfilmmel és animációval vagy kísérleti filmmel. Mivel a fesztivál szervezője a
I.L.Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem, a fesztivál igazgatója pedig Radu Nicoară dékán, könnyebben épültek ki a fesztivál kapcsolatai különböző filmes egyetemekkel és iskolákkal. Ugyanis a cineMAiubit előnye a többi romániai diákfilmes fesztivállal szemben, hogy a versenyprogramba különböző kontinensekről érkeznek a filmek, illetve a helyi diákoknak sem kell többször egymás után ugyanazokkal a filmekkel versenyezniük. Így jobban meg tudják ítélni azt, hogy nemzetközi szinten hol állnak szakmailag. November közepéig fogadják a filmek beírását. (A fesztivál weboldala)
Kolozsváron is útjára indult két éve egy diákoknak szóló nemzetközi rövidfilm fesztivál, a FfeST, amit ugyancsak filmet oktató intézmények, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szerveztek. Ennek megfelelően számos filmmel kapcsolatos műhely kísérte a vetítéseket és a versenyt kiegészítő program ezekre, valamint a résztvevő diákok fotótárlatára szorítkozott. Műfajtól és technikától függetlenül legfeljebb 30 perces filmekkel lehet nevezni, amelyek nem kereskedelmi célra készültek. (A fesztivál weboldala)
Még egy diákfilmeknek fenntartott filmfesztivál van Brassóban, aminek Best Film Festival a neve, és idén rendezték meg harmadszorra. Kevésbé ismert, de itt is három kategóriában lehet nevezni: fikciós/dokumentumfilm, animáció és Brassó. Idén május 10-ig lehetett jelentkezni, várhatólag jövőre is hasonló lesz a határidő. (A fesztivál weboldala)
A mostohagyerekek
A dokumentumfilmek és az animációs filmek valahogy „mostohagyereknek” számítanak mifelénk, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az Országos Filmközpont is közös kategóriaként tartotta számon sokáig ezt a két műfajt.
Ettől függetlenül van egy erős nemzetközi versenyprogrammal rendelkező dokumentumfilmes fesztivál Romániában, ami antropológiai filmeket mutat be, a nagyszebeni ASTRA Film Fest, ami idén október végén tizedszerre kerül megrendezésre. Díjazzák a nemzetközi versenyben résztvevő alkotásokat, a román filmeket és a diákfilmeket is. Azonban a fesztivál nem maradt egy kétévenként megrendezésre kerülő filmünnep szintjén, hiszen egész évben működő filmklub és videotéka társul a rendezvényhez, aminek Dumitru Budrala, dokumentumfilm-rendező az igazgatója. Ráadásul a romániai dokumentumfilmek külföldi népszerűsítését is magára vállalta az ASTRA, és különböző európai dokumentumfilmes fesztiválokon képviseli a helyi alkotókat. (A fesztivál weboldala)
A film.dok is dokumentumfilmes rendezvény, tavaly tavasszal ötödször nyújtott a nézőknek válogatást a magyar és román dokumentumfilmek terméséből. Az első két kiadás Sepsiszentgyörgyön érte, de a harmadiktól kezdődően Csíkszeredába költözött. A fesztivál fő támogatója a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet és igazgatója annak az elnöke, Beke Mihály András. A dokumentumfilmeket számos alműfajra osztják a fesztiválon: tudományos, történelmi, művészeti, természeti, fikciós, portré és kísérleti dokumentumfilm. A vetítéseken kívül kerekasztal-beszélgetések, szakmai találkozók egészítik ki a programot. (A fesztivál weboldala)
A legzsengébb dokumentumfilmes fesztivál Romániában a temesvári DocumFest Nemzetközi dokumentumfilmes fesztivál, amit először 2008 novemberében tartottak meg a Román Televízió temesvári stúdiójának köszönhetően. A kreatív dokumentumfilm és a televíziós, riportjellegű dokumentumfilmek közötti különbségek tisztázása volt a 2008-as rendezvény célkitűzése és speciális témaként az interkulturalitást határozták meg. 2009 novemberére a kelet-európai forradalmakat választották témául. (A fesztivál weboldala)
Kiegészíti a dokumentumfilmes fesztiválok sorát a Iaşiban megszervezett DOC EST, ahol nemzetközi dokumentumfilmes válogatást mutat be a közönségnek a Iaşi-i Francia Kulturális Központ és a Goethe-Zentrum.
Ha nem is igazán dokumentumfilmes, viszont televíziós szakmabelieknek szánt fesztivál a Marosvásárhelyen megrendezett Simfest, a Független Stúdiók és Helyi Televíziók Fesztiválja. Már hatszor került sor a rendezvényre, ami a televíziós szakmabeliek képzését tűzte ki céljául. Ennek megfelelően televíziós munkát oktató műhelyen vehettek részt az érdeklődők. Így a nézők is tanulhatnak valamit a hírszerkesztésről, és a szerkesztők is felmérhetik, hogy mennyire jók a szakmájukban. (A fesztivál weboldala)
Animációs filmfesztiválból összesen kettő van: a bukaresti Anim’est és a nagyváradi Metrion Animációs Film Fesztivál, illetve az utóbbiak a legfiatalabbak az eddig felsoroltak közül. Az Anim’estet, a kategória „nagy öregjét” október elején negyedszerre szervezi meg a Este’nEst Bukarestben. Annak ellenére, hogy az animációs film nem olyan közkedvelt a nézők körében mint a nagyjátékfilmek, több mint 15 000 nézőt vonzott a termekbe a fesztivál 2008-as kiadása is. Ami animáció, az mind bemutatásra kerül; a verseykategóriákban vannak egészestés animációk, rövid animációk, klippek, román animációk. A programot workshopok, kiállítások, szakmai beszélgetsek egészítik ki és Kolozsváron is bemutatásra kerül a versenyprogram legjava. (A fesztivál weboldala)
A Metrion Animációs Filmfesztivál október legvégén kerül megrendezésre Nagyváradon a Metrion Egyesület szervezésében. Az első kiadás még nem járt versenyprogrammal, de mozgosította az ország animációs filmmel foglalkozó művészeit és színvonalas válogatást mutatott be a Libertatea moziban és a Posticum Ifjúsági Központban különböző animációfilmes fesztiválok és a hajdan volt Anima Studio anyagaiból. (A tavalyi program)
A szakosodottak és a vegyesek
Az említett fesztiválokon kívül persze még akad néhány, amely alapvetően nagyjátékfilmekre összpontosít, viszont tematikailag vagy műfajilag kötöttek és jórészt nem versenyfesztiválok. Ide sorolnám a bukaresti Fest’Asia-t, ami kizárólag ázsiai filmeket mutat be, az Európai Filmek Fesztiválját – ami több városban is megrendezésre került –, a Filmtettfesztet Kolozsváron, a Politikai Filmek Fesztiválját Kolozsváron, a One World emberi jogi filmfesztivált, a Green Planet Blues ökológiai filmek fesztiválját Sinaian, a Gay Film Nights Film Festivalt Kolozsváron és a Romani Art fesztivált.
Ezek rendszerint egy problémára vagy társadalmi jelenségre igyekeznek felhívni a figyelmet vagy szubkultúráknak szólnak, ezért gyakran inkább helyi jellegű rendezvények szintjén maradnak. De hamarosan kiegészítheti a sort a DraCOOLa horror és fantasy fesztivál Brassóban (Tudor Giurgiu lenne a fesztiváligazgató) és az októberi Cluj Comedy vígjátékfilmes fesztivál Kolozsváron, amit Sorin Dan magánvállalkozó készít elő. Mindkét rendezvényt nagyszabásúra, 8–10 napos fesztiválra tervezik és legalább 10 000-es nézőszámra számítanak. Kérdés, hogy van-e elég közönség, hogy még ezeket a fesztiválokat is lefedjék, vagy nagyrészt ugyanazokat a személyeket számolják majd újra meg újra a nézettség felmérésekor?
.jpg)
