A Tajpej Képviseleti Iroda és a Palantír Alapítvány október 29. és 31. között rendezi meg a Toldi Moziban és a DocuArt Moziban a Tajvani Dokumentumfilm Napokat (TAIWAN DOX), a vetítések és a programok ingyenesen lesznek látogathatók.

A válogatás hét filmje Tajvan történelmébe, politikai, társadalmi, és nemi szerepeket érintő kérdéseibe nyújt betekintést. Közelebbi képet adnak a tajvani társadalom sajátosságairól, az ott élők belső világáról, identitásáról, az új generáció hagyományokhoz fűződő viszonyáról. Valamennyi 2000 és 2010 között készült, díjnyertes alkotás.

Tajvan sajátos múltjának és politikai- gazdasági hátterének köszönhetően filmművészete igen sokszínű. A szükségállapot 1987-es feloldása után Tajvan fokozatosan demokratizálódni kezdett, az ország elektronikai iparának köszönhetően pedig a videokamera elérhetővé vált minden helyi filmkészítő számára. Nagy hangsúlyt kapott a társadalmi, politikai, kulturális és környezetvédelmi kérdések feszegetése. A köz- és magánfinanszírozás beindulását követően, valamint a kormány kezdeményezésére létrejött filmes képzések hatására, a dokumentumfilm-gyártás szárnyakat kapott. A tajvani dokumentumfilmek azóta jelen vannak a világ számos jelentős filmfesztiválján, éppen úgy, mint a Tajvani Kulturális Minisztérium által 1998-ban alapított, két évente megrendezésre kerülő Tajvani Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon. A 2000-es évek közepétől kezdve új stílusú, a játékfilmekhez hasonlatos megoldásokkal élő dokumentumfilmek születtek. Érdekes módon a dokumentumfilmek stílusváltása vezetett azután a tajvani játékfilmipar újjászületéséhez.

A magyar és angol felirattal, a Toldi moziban műsorra kerülő filmek a következők:

• Nagymamám hajtűje (2000) az 1949-ben Tajvanra érkezett kínai veteránok és az őslakos szigetlakók közti együttélés feszültségeiről mesél. A film személyes vallomás egy családi tragédiáról, ugyanakkor izgalmas egyetemes utazás a múltba.
• Erre felel az Az igaz ügy (2010) című alkotás, melyben fiatalok tiltakoznak saját kormányuk eljárása ellen, az első hivatalos kínai küldöttség érkezésekor. A sziget demokráciában felnőtt új nemzedéke nem tűri a cenzúrát, aktivistáik 60 nap alatt a politikai demonstráció különböző kifejezésmódjait járják végig a főtéren táborozva.
• A Viva Tonal: A tánc kora (2003) című film a japán megszállás időszakának tajvani popzene iparát eleveníti fel, női énekesek portréival fűszerezi. Lebilincselő interjúk, fülbemászó dallamok, korabeli felvételek váltakoznak a filmben.
• A Sárga doboz (2006) című film fekete-fehér képein keresztül a rendező a szereplőket egy sajátos szubkultúrában mutatja be, mely Tajvanban igen népszerű bételdió kereskedelmen alapszik.
• Az Osztálytársak (2009) az integrált oktatással foglalkozik. A film annak a négy embernek a felnőttkori visszaemlékezését és újbóli találkozásukat mutatja be, akik egykor osztálytársak voltak a Wu Shwu-Mey professzor és oktatásügyi aktivista kísérleti integráló oktatás programjának keretében létrejött osztályban.
• A Milyen mély az óceán (2000) egy megindító barátság története. A rendező azt követi nyomon, hogy a korábban a társadalom perifériájára csúszott főszereplő hogyan talál vissza a gyökereihez. A film gyönyörűen ábrázolja ember és természet elválaszthatatlan kapcsolatát.
• A Baseball Boys (2008) című alkotás a gyermekkor vége előtti fantasztikus időszakról szól, melynek abszolút társendezői voltak az őslakos gyerekek, és középpontjában, mint beavatási rítus a baseball áll. Ezt a filmet a TAIWAN DOX ideje alatt a DocuArt moziban vetítik délelőttönként, kifejezetten budapesti középiskolások számára.

Minden vetítés beszélgetés fog követni, ezen kívül lesz tajvani ételkostoló, fotókiállítás (zenés slideshow formájában), és a zárónapon egy DJ fog tajvani zenéket játszani – ígérik a szervezők.

Még több részlet itt.