Berényi Andor, Dávid Attila, Hernádi Ambrus, Nagy Borbála és Rudolf Olivér első nagyjátékfilmje készülhet a filmintézet inkubátorában.
Az öt tagú szakmai zsűri (Borsos Erika, az Art-Mozi Egyesület alelnöke, Kis Hajni és Hartung Attila rendezők, Lukácsy György filmkritikus, Osváth Gábor producer) és a szakmai közönség döntése alapján eldőlt, hogy a tíz döntős filmterv közül melyik öt kaphat inkubátoros támogatást.
Nagy Borbála három nőről rendez társadalmi drámát. A világ eredete három európai városban élő három nőről szól, akik különbözőképp próbálnak választ adni az anyaság kérdésére: egy abortusz, egy mesterséges megtermékenyítés és egy örökbefogadás történetét meséli el a film. A rendező évek óta kutatja ezt a témát: „Az életkoromból is fakad, hogy újra meg újra előkerül a gyerekvállalás kérdése, amikor barátokkal beszélgetünk arról, hogy hogyan szeretnénk élni.”
Dávid Attila Távolság című családi drámája egy darabjaira hulló házasság története, ahol a tét már nem csak a kapcsolat megmentése, hanem az egyik fél életben tartása. A rendező egy házasság nehézségeit szeretné bemutatni, ahol egy mélyen fekvő trauma láthatatlanul meghatározza a szereplők mindennapjait.
Rudolf Olivér Anyám, a szörny címmel rendez abszurd családi drámát. Főszereplője Éva, egy 40 körüli anya, aki csalódott az életében, és belefáradt abba, hogy jelentéktelennek érzi magát. Egy szörnymaszk mögé rejtőzve találja meg önmagát. Fellázad az életét megkeserítő kompromisszumok és a világ ellen. A maszkkal még inkább elrejtőzik és mégis ezáltal szabadul fel.
Berényi Andor bűnügyi drámája a közönségszavazás nyertese. A Könnyű álom főszereplője Zsolt, egy nincstelen stróman, aki egyedül próbál gondoskodni beteg édesanyjáról. Az őt alkalmazó cégháló elhiteti vele, hogy segítenek rajta, amiért cserébe egyre mélyebbre kell süllyednie a bűn világában.
Az idei „ötösfogat” egyetlen dokumentumfilmjét Hernádi Ambrus rendezi. A gondozó az 54 éves Zsuzsáról és családjáról szól, aki a deviza hitelek törlesztése és a házuk évek óta húzódó felújítása miatt Németországba jár gondozni egy 93 éves német hölgyet. Zsuzsa folyamatosan szembesül a német idilli nyugdíjas léttel, miközben az otthon hagyott betegeskedő anyja és a labilis férje miatt kérdésessé válik a kijutás és ezzel együtt a megélhetésük is. Ambrus belemerül a külföldi idősápolás témájában, az a kölcsönös kiszolgáltatottság érdekli, ami összeköti a rohamosan öregedő nyugati társadalmat és a munkát kereső kelet- és közép-európaiakat, egymástól távol élő, teljesen idegen embereket.
