Vasárnap estig ingyenesen lehet megnézni a Ragályi Elemér által fényképezett Fotográfia, a Régi idők focija, valamint a Szirmok, virágok, koszorúk című alkotásokat a Nemzeti Filmintézet streaming-platformján, a Filmión. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Érdemes és Kiváló művész címmel kitüntetett világhírű alkotó március 30-án hunyt el.
Zolnay Pál rendező és Ragályi Elemér operatőr Fotográfia (1972) című filmje a fikciós dokumentumfilmek csúcsalkotása, amely az objektív és a szubjektív valóságról, az önazonosságról beszél egy fotós és egy retusőr konfliktusán keresztül. A két férfi a vidéki Magyarországot járva azzal szembesül, hogy a retusálatlan képek nem kelendőek, mert a nyers valósággal szembesítik az embereket. Ugyanakkor míg egy-egy fénykép csak a felszínt mutatja, a beszélgetések során mozaikszerűen rajzolódnak ki a csodálatosan fényképezett arcok mögött rejtőző emberi sorsok.
Reflexió vs. fikció – Zolnay Pál: Fotográfia (1973)
Nem igazán szükséges felvázolni a filmtörténeti környezetet ahhoz, hogy a Fotográfiát mint mesterművet a helyén tudjuk kezelni, hiszen 45 év után sem veszített erejéből, sőt, olyan üzenetet fogalmaz meg, ami ma talán még jobban releváns, mint a 70-es években.
„Kell egy csapat!” – A Sándor Pál rendezte Régi idők focija (1973) a főszereplő, Garas Dezső alakításának, szatirikus humorának és Ragályi Elemér mesterien megkomponált képeinek köszönhetően már bemutatásakor kultfilmmé vált. Az 1924-ben, Budapesten játszódó történet a klasszikus némafilmek stílusában mutatja be a szegény, megszállott mosodás küzdelmeit annak érdekében, hogy focicsapata, a Csabagyöngye bejusson az első osztályba. A film különleges felvételeit Ragályi elképesztő körülmények között forgatta, hol helikopterről a levegőben lógva, hol torzító optikákat alkalmazva.
Lugossy László berlini filmfesztiválon Ezüst Medvével jutalmazott, 1984-es Szirmok, virágok, koszorúk című alkotása, amelynek gyertyafényes képi világa és kézikamerázása akkora hatást gyakorolt Stanley Kubrickra is, hogy Ragályi Elemér operatőrt kérte fel egy készülő, végül nem megvalósult filmjéhez. Az 1848-as forradalom leverését követő időszakban játszódó alkotás egy huszárfőhadnagy történetén keresztül a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat tárja fel, miközben úgy beszél 1848-ról, hogy az 1956-ra is érthető.
(az NFI közleménye)
