Nincsen nekem vágyam semmi
Történet
Brúnó kettős életet él egy szerelmi négyszög kellős közepén. A vidéki idillből hetente kétszer a nagyvárosi prostik világába utazik. Mari, a szerelme, vidéken várja hétvégére. Ringó, a társa, hétfőtől péntekig ragaszkodik hozzá. Egy kuncsaftja a hét minden napján szereti őt. Brúnó eltéved a maga kavarta viharban. Hazudik, és káoszt teremt.Ezt írtuk a filmről:
Kopni a deszkán – Interjú Nagy Ervin színésszel
Nagy Ervin az ifjabb színészgeneráció egyik legtöbbet foglalkoztatott és legígéretesebb tehetsége. 1999-ben végzett a főiskolán, majd a Katona József Színházhoz szerződött, melynek azúta is oszlopos tagja. Számos sikeres színházi munkája mellett a film is előszeretettel foglalkoztatja – az idei filmszemlén Török Ferenc Szezon és Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok című filmjében nyújtott alakításáért nyerte el a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat. Beszélgetésünkben a színészlét kérdéseit próbáltuk meg körüljárni a teljesség igénye nélkül.
A kiszámíthatatlan tényező – Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
Mundruczó Kornélról – igen felelőtlenül – egy kritikámban (Dealer – Filmtett, 2004. március) azt állítottam, a hazai mezőnyben ő a legképességesehb „színészvezető". Szerk. szavamon fogott: az alkotóval, aki – mielőtt felvételt nyert volna a filmrendező-szakra – Zsámbéki Gábor osztályában szerzett színész-diplomát, beszéltünk a színpadi és a filmszínészetről; hogy mit lehet tanítani és mit nem; a rendezőről, aki nem hisz a kommunában; és hogy vajon mit gondol arról, ha „érzéketlen" alkotónak nevezik. Mivel Mundruczó Kornéllal a „jövőt" nem bolygattuk, így csak címszavakban: a rendező a Johanna-trilógia, a Delta című sci-fi és Aki vértelen bűntényről álmodik munkacímű nagyjátékfilm elkészítését tervezi.
Friss képkalandok
Fiatal magyar filmes nemzedék – sokat emlegetett címke, amely egy hihetetlenül színes alkotói tábort takar. Szó sincs hasonló látásmódról, törekvésekről, csak elvétve találunk közös vonásokat. Az alábbiakban az utolsó Simó-osztály néhány tagjához: Hajdu Szabolcs, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Török Ferenc indulásához térünk vissza, első nagyjátékfilmjük szokatlanul erős látványvilágában kalandozva.
Annyira érdekes, amennyire őszinte – Beszélgetés Mundruczó Kornél rendezővel
„Munka közben nem szoktam közönségben gondolkozni. Persze vágyom arra, hogy sikeres legyek, hogy örüljenek a munkáimnak, de amikor elkezdek dolgozni, vagy írni, már nem az foglalkoztat, hogy ez kinek készül. Azt gondolom, hogy ha kitalálsz egy érdekes történetet, és a forgatáson kellő meggyőződéssel dolgoznak benne az emberek, a színészektől elkezdve a világosítókig, akkor annyira lesz érdekes a film, amennyire őszinte volt. Én azokat a filmeket szeretem, ahol ezt az energiát megérzem, és látom, hogy akkor valamiért, valakiknek nagyon fontos volt megcsinálni azt a filmet.”
Korai és roppant erős – Mundruczó Kornél: Nincsen nekem vágyam semmi
Ezt a filmet megelőzte a híre. A beavatottak, ahogy azt mostanában illik, már akkor kultuszt kiáltottak, amikor még senki sem látta, noha ezt aligha lehet pusztán szómágiával létrehozni. A témája – homoszexuális prostituáltak, vér és erőszak – ugyan kevéssé vonzó; noha divatos rágcsálnivaló a tömegnek, amely amúgy sem rendelkezik idevágó ismeretekkel (mint ahogy egyébként én sem). A februári Filmszemlén megkapta a legjobb elsőfilmnek járó díjat. Ezek után szinte csodálatra méltó, hogy a film sűrű szövésű, jó ritmusú, a helyi érdekességből egy általánosan érvényes atmoszférát teremteni képes munkának bizonyult, egy szemmel láthatóan nagyon tehetséges rendező első filmjének.