Fövenyóra
Történet
A film cselekményének középpontjában a második világháború forgatagában eltűnt apjának emlékét és saját gyökereit kutató fiatal író, Andreas Sam áll. A múlt labirintusában bolyongva azonban a válaszok helyett csak újabbnál újabb kérdésekkel találja magát szemben. Így válik ez az önmagából kiinduló és önmagához visszatérő múltbéli utazás a különböző civilizációk és vallások közepette élő kelet-közép-európai, gyakran kisebbségi léthelyzetbe kényszerített ember életérzésének, kételyeinek, tanácstalanságának, hontalanságérzésének és állandó hazavágyásának, valakihez és valahova tartozni akarásának katalógusává. A vizuális eszközökkel újrafogalmazott Kiš-mű az újraéledő nacionalizmusok paranoiájával és az ideológiai elvakultság következményeivel szembesíti a nézőt.
Ezt írtuk a filmről:
„A történeten dolgozva magamban is sok kérdésre kellett választ találnom” – Beszélgetés Tolnai Szabolcs filmrendezővel
Biciklizéseink Török Zolival címmel készíti új nagyjátékfilmjét Tolnai Szabolcs vajdasági filmrendező, Virág Gábor (azaz Aaron Blumm) azonos című könyve alapján. Interjúnk a rendezővel.
A vajdasági magyar mozgókép történeti áttekintése
Október 13. a vajdasági magyar mozgókép napja. Az idén 17. alkalommal ünnepelt emléknap előzményeit Siflis Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező tavaly készült dokumentumfilmjében foglalta össze. A nagy akarásokkal övezett pionírmunkát vállaló alkotók kinematográfiai álmai sajnos derékba törtek, ám alapot teremtettek a vajdasági magyar filmezés későbbi fénykorához, és – hadd bocsássam előre – erre építkezhettek mai filmeseink is, akik magyarországi támogatás nélkül ugyancsak a filmpionírok sorsára jutottak volna a mai Szerbiában.
„Mielőtt operatőr lettem volna, észre sem vettem a képeket” – Kávéházi beszélgetés Pohárnok Gergely operatőrrel
Pohárnok Gergely 2000-ben diplomázott a főiskolán, azóta generációja egyik legfoglalkoztatottabb operatőre, a fiatal magyar rendezők előszeretettel dolgoznak vele (lásd: I love Budapest, Hukkle és Taxidermia, Fekete kefe és Adás, Tejút, Fövenyóra). Eddig háromszor ítélték oda neki a Magyar Filmszemle legjobb operatőrnek járó díját.
Látomásos történelem – Tolnai Szabolcs: Fövenyóra
A szerb–magyar koprodukcióban készült Fövenyóra nem állítja könnyű helyzet elé egyszeri nézőjét: az emlékfoszlányokból és látomásos képekből épülő epizodikus szerkezetű történetet az irodalmi alapul szolgáló kisregények (Korai bánat; Kert, hamu; Fövenyóra) és írójuk, Danilo Kiš hányatott sorsának ismerete nélkül meglehetősen nehezen követhető.