A Manderley-ház asszonya
Alfred Hitchcock
1940
A Manderley-ház asszonya
Magyar cím
A Manderley-ház asszonya
Eredeti cím
Rebecca
Rendező
Író
Forgatókönyvíró
Szereplők
Operatőr
Vágó
Zene
Látványtervező
Producer
Történet
Hitchcock első Hollywoodban forgatott filmjében a néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó hölggyel, akit gyorsan feleségül is vesz. Az új asszonynak azonban szembe kell néznie vele, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, ami körül sokkal több a gyanú és a kérdés, mint azt gondolta volna.
Ezt írtuk a filmről:
Nagyobb a füstje – Remake-be szabva: Rebecca / A Manderley-ház asszonya (1940, 2020)
80 évvel A Manderley-ház asszonya bemutatója után, idén október közepétől a Netflixen nézhető az új Rebecca. Azt nem is vártuk, hogy bárki lekörözze Hitchcockot, de lehetett volna ez az új film olyan jó, mint amilyen szép.
Kritika,
2020. október 31. – írta Buzogány Klára
Marcsik és Juliskák – A celluloid királynői
Ha egy nő az első találkozás után nem árulja el vezetéknevét, lehet titokzatos vagy tartózkodó. Ha egy nő keresztnevén mutatkozik be, lehet közvetlen vagy bizalmatlan. A moziműsor vagy a filmlexikon böngészésekor a filmcím az első találkozás néző és mű között, így a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett nem árt tisztában lenni a filmművészet címtani etikettjével. Egy filmcím lehet titokzatos, tartózkodó vagy bizalmatlan, de a néző nem.
Tanulmány,
2003. május 15. – írta Csillag Marci
Új alapokon – A United Artists története II.
A húszas évek stabilitásával járó első United Artists-virágkor nem tartott sokáig, hiszen a 30-as évekbe átlépve újabb felhők gyülekeztek a láthatáron. Egyfelől beütött a gazdasági világválság, mely a teljes filmipart visszavetette; ami azonban ennél is nagyobb érvágásnak bizonyult a vállalat számára, az a hangosfilm térhódítása volt.
Tanulmány,
2010. július 30. – írta Jankovics Márton
„A félelem öröme” – A thriller műfajtörténete 3/1. (A kezdetektől 1955-ig)
A harmincas években kifejlődő thriller útját Alfred Hitchcock jelölte ki. Néhány kismestertől eltekintve a következő két évtizedben (sokak szerint azután is) szinte a műfaj egyedüli királya volt. Ars poeticája: hogy meg ne alvadjon ereinkben a vér, a borzongást mesterségesen kell előidéznünk, s erre a film a legalkalmasabb médium.
Tanulmány,
2003. augusztus 15. – írta Vajda Judit
A weepie-k nagy korszaka – A melodráma műfajtörténete 3/2.
Greta Garbo, Bette Davis, Ingrid Bergman, Joan Crawford: csak néhány sztár neve azon színésznők közül, akik alakításaikkal örökre beírták magukat a melodráma műfajtörténetébe. A zsánert bemutató sorozat második része az ő szerepeiken keresztül tárja fel a műfaj fejlődését 1950-ig.
Tanulmány,
2003. április 15. – írta Hungler Tímea
Kísértetjárta románc – Alfred Hitchcock: Rebecca / A Manderley-ház asszonya, 1940
Úgy tűnt, hogy első amerikai filmjével Hitchcock rögtön belopta magát az Akadémia szívébe, hiszen a Rebecca diadalmaskodott az 1940-es díjkiosztó gálán. Nem sokan gondolták volna ezek után, hogy a thriller koronázatlan királya egyben az Oscar történetének legnagyobb vesztese lesz. Pedig a borzongatás nagymestere meglehetősen előkelő helyet foglal el a „méltatlanul mellőzöttek” panteonjában.
Kritika,
2009. december 25. – írta Jankovics Márton
Kapcsolódó filmek
A Manderley-ház asszonya
Fekete-fehér thriller, romantikus, 130 perc, 1940
Rendező: Alfred Hitchcock Szereplők: Laurence Olivier, Joan Fontaine, George Sanders, Judith Anderson, Nigel Bruce, Reginald Denny Teljes filmadatlap
