Az operaház fantomja

Kapcsolódó cikkek:

• Az olasz Poe – Dario Argento-portré 2.
• Besárgult kottalapok – Visszatekintés a giallók zenedramaturgiájára – a Giallo kapcsán

Az én XX. századom

A földgolyóra montírozott filmburleszk: valaki a fejét egy óriási ágyú torkába dugva fáklyával próbálja meggyújtani a kanócot, így akar öngyilkos lenni, de rövid a karja, és nem éri el... Netán így láttatja Enyedi Ildikó megragadóan ironikus fénymeséje a 20. századi embert, amint a polaritások, hamis látszatok és tudományos igazságok kaotikus zűrzavarában önpusztító módon keresi a teljességet, a [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Egy sosemvolt dinamitfőzés diszkrét nosztalgiája – Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1989)
• Mágikus filmek – filmmágiák – Rendezőportrék: Enyedi Ildikó
• A magyar filmművészet „zárványai”
• „Az angyalok lehetnek buták, mert tökéletesek" – Beszélgetés Enyedi Ildikó filmrendezővel

Mephisto

1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Tengerember – Szubjektív portrékísérlet Dobai Péterről
• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• Kézikönyv és tükör – Szabó István: Mephisto (1981)
• Sztoritól szereplőig és vissza – Interjú Robert McKee-vel
• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István
• Testek és filmek – Hisztéria és szexualitás Szabó István filmjeiben