Mélyen őrzött titkok

Varró Irma 18 éves, amikor elhagyja az intézetet. Múltjáról annyit tud, hogy talált gyerek. Életében csupán néhány biztos tény van. Terhes. Megkapta élete első lehetőségét: egy takarítónői állást. És megkötötte élete "nagy üzletét", a születendő gyermekért pénzt kap egy béranyákat közvetítő nőtől. De ki ő? Ki volt az anyja? Kutatni kezd sosem látott anyja után [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A Sundance-től a Tribecáig – Kis amerikai fesztivál-történet
• Varró Irma hétköznapjai – Böszörményi Zsuzsa: Mélyen őrzött titkok
• Apám, másnap Tamara! – 35. Magyar Filmszemle – Budapest, 2004. január 26–február 5. – Játékfilmek versenyben szekció

A birodalom iskolája

A Német Birodalmi Iskolát 1908-ban alapították Budapesten dolgozó német, osztrák és cseh diplomaták és kereskedők gyerekei részére. A tizenkét osztályos, koedukált iskola előbb a Kálmán utcában, majd a Damjanich utcában működött. Az első világháború után, a monarchia felbomlását követően magyar gyerekek is beiratkozhattak. Ekkor kerültek az iskolába a pesti zsidó nagypolgárság gyerekei [...]

Ámbár tanár úr

Ámbár tanár úr, becsületes nevén ifjabb Baradlay Rómeó, édesapjával, idősebb Baradlay Rómeó nyugalmazott, de még hiperaktív zenetanárral és egy kakaduval él. Bűvésznek készült, de matematika-fizika szakos tanár lett. Ami a nézeteit illeti, legalább száz év lemaradásban van, de gyorsabban számol, mint a legkorszerűbb számítógépek. Szereti alaposan körüljárni a dolgokat, de ettől néha kiss [...]

Kapcsolódó cikk:

• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?

Mámó

Kapcsolódó cikk:

• A kibillent idő ellenében – Beszélgetés Gulyás Gyula filmrendezővel

Szökés

Öt évvel a háború után, 1950-ben Európa közepén, Magyarországon bírósági ítélet nélkül titokban embereket tartóztatnak le és a hírhedten kegyetlen gulágtáborokban tartják fogva őket. Ezek az emberek nem tudják, miért vannak ott és meddig. A film azokról szól, akik megkísérlik a lehetetlent, megszöknek. Közülük csak egyetlen fiatalembernek sikerül kijutni Nyugatra, a vasfüggönyön át [...]

Kapcsolódó cikk:

• Pacsirták szögesdróton – Gondolatok a Gulág filmes „lenyomatairól”

A lépcső

Rostás Árpád asztalosmester nagyra törő, álmodozó fiatalember. Példaképe Michelangelo, kinek kezemunkáját évszázadok csodálják. S egyszercsak megnyílik a nagy lehetőség tehetsége, felkészültsége bizonyítására. Megbízzák egy volt főúri kastély aulájának felújításával. Hirtelen vállalkozóvá kellene változni, aki képes a rendeletek, előírások, a finanszírozási megállapodások zavaros és örv [...]

Eldorádó

1945. Teleki tér. A piac királya, Monori Sándor új lendülettel lát munkához. Most, hogy lánya, Marika hazajött Bécsből és fiúunokát szült neki, van értelme az életének. Először a vejétől szabadul meg két marék aranyért, majd Marikától, a lányától szabadul meg, hogy csak az övé lehessen a kis Imi, akit ő akar felnevelni a feleségével. Az ötvenes évek nem [...]

Elolvasom a kritikát

Álombrigád

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Gelman-kommentár, ahogyan mesteremberek előadják Jeles András betanításában – Jeles András: Álombrigád (1983)
• Romépítészet – Rendezőportrék: Jeles András
• Képtelen rendszerváltás – Tabuk és titkok