Álombrigád
Történet
A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Gelman-kommentár, ahogyan mesteremberek előadják Jeles András betanításában – Jeles András: Álombrigád (1983)
Aligha van olyan filmje a ’80-as évek „új érzékenységének”, amely annyira harsányan viselné azokat a neo-avantgárd jegyeket, mint Jeles András Álombrigádja (1983). A termelési darabot eljátszani készülő brigád széteső képfolyama és narratívája ugyan rokonának tűnik az egyidős Jégkrémbalett-tel (1984) és a Kutya éji dalával (1983), mégis – talán betiltása okán – kívülre került ebből a „szériából”. Jeles harsány formalizmusát rendszerkritikára használta, művét emiatt hét évre dobozba zárták. A bemutatóig többen ellesték és kiforralták fogásait.
Romépítészet – Rendezőportrék: Jeles András
Jeles András rendezői arcéle az utóbbi három évtized magyar társadalmi, politikai és művészetelméleti kontextusában szcenírozható. Paradigmákkal és hagyományokkal szembeni ellenállása mögött felsejlik a rájuk való utal(t)ság, talán ezért is írhatja a portré szerzője, hogy „Jeles kívülállása: kimászás a romok alól”.
Képtelen rendszerváltás – Tabuk és titkok
A cenzúrában nincs megállás, ahol egy egész társadalom kezd mellébeszélni, ott minden mondat, minden kép hazudni fog. A realizmusnak csak egy formája marad, az éjfekete abszurd.