Hamvadó cigarettavég

Karády Katalin mítosza a negyvenes évek első felében keletkezett. Első nagy sikere, a "Halálos tavasz" után öt év alatt húsz film és számos lemez készült vele, s a magyar film noir legnagyobb női sztárja lett. "Karády egyszerre titokzatos Dietrich, direkten erotikus, közönséges Jane Russel és királynői Greta Garbo." Bacsó filmjében azonban háttérbe kerül Karády, mint filmsztár, s előtérbe mint [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Anekdotikus komédia – Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

Napló apámnak, anyámnak

1956. Juli csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából, addig János itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Juli látja, hogy ami történt az nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János életveszélyben van, ezért Julival és Andrással Ausztriába menekülnek, de később Juli és János mégis hazatér. Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Ám az új [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Nőiség a magyar filmművészetben – Középpontban: Mészáros Márta
• Minden ismétlődik, és csak nézik egymást – Kávéházi beszélgetés Mészáros Mártával és Pataki Évával
• Témája: a Nő – Rendezőportrék: Mészáros Márta

Csók, anyu

Kádár-korszak végi életkép egy négytagú középosztálybeli családról. A helyszín egy majdnem tökéletesen kész kétszintes ház. Kalmáréknak jól megy. Legalábbis anyagilag. A papa maszekol, a mama idegenvezető - mindenki rohan, soha nincs ideje semmire. Még a két imádott gyerekre, a gimnazista Marira és a kis Petire sem, aki iskola helyett egész nap egy maga gyártotta periszkóppal tanulmányozza titokban [...]

A vörös grófnő

A film Károlyi Mihály felesége, született Andrássy Katinka életének egy szakaszát mutatja be. Egy arisztokrata lány fejlődését, aki a monarchia igenlésétől, a század eleji demokratikus mozgalmakon és a Tanácsköztársaságon keresztül eljut a két világháború közötti antifasiszta mozgalmakig, a kommunistákkal való közös harc vállalásáig.

Kapcsolódó cikkek:

• Kidétől Párizsig: egy frankomán Erdélyből – Kovács András-portré
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

A nagyenyedi két fűzfa

Az Enyed és Felvinc közötti úton egy patak partján két hatalmas fűzfa áll. Históriai emlék fűződik hozzájuk. Ezt az emléket eleveníti fel a történet, a kuruc-labanc háború idejéből.

80 huszár

1848. Európa forrong. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó magyar huszárok egy csoportja a szabadságharc kitörésének hírére hazaindul. A szökevények útja ezer veszéllyel teli, harcot kell vívniuk a természettel, az út nehézségeivel, az őket üldöző osztrák hadsereggel, és saját felőrlődő idegeikkel.

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• (H)arcok a történelmi időben – Sára Sándor: 80 huszár (1978)
• „A répa baba” – Beszélgetés a 85 éves Sára Sándorral
• Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
• Varietas delectat – Rendezőportrék: Sára Sándor

Az ötödik pecsét

Egy józsefvárosi kocsma asztaltársaságának tagjai egészen 1944-ig rendszeresen összejárnak. A nyilas korszak azonban szétrobbantja ezt az asztaltársaságot is. A történelem nehéz napjaiban az eddig minden politikai kérdéstől, döntéstől visszahúzódó kisemberek életük árán is a tisztesség, emberség mellett döntenek. Egy közülük azonban kénytelen látszólag másként cselekedni.

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• Régi és új – Rendezőportrék: Fábri Zoltán

Budapesti mesék

Allegorikus, költészettel és jelképekkel teli történet emberekről, akik villamossal utaznak a mindenki által áhított kocsiszín keresésére. Tökéletes színészi alakítás (a filmben 3 lengyel színész szerepelt) és Sára Sándor csodálatos képei adnak ennek a sajátságos mesének általános érvényt. Emberek egy csoportja a sínekre rak egy eltévedt/kisiklott villamost, ezzel kezdetét veszi utazásuk a mitikus kocsisz [...]

Kapcsolódó cikk:

• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István

Herkulesfürdői emlék

A Tanácsköztársaság leverése után valahol a hegyekben, egy tüdőszanatóriumban új nővér jelentkezik munkára. Szép és kedves - a betegek és a személyzet hamar megkedvelik a fiatal lányt. Csakhogy a lány nem lány.

Kapcsolódó cikk:

• A csapatjátékos – Rendezőportrék: Sándor Pál

Régi idők focija

A 20-as évek mozi- és focivilágát burleszk-pantomim stílusban megidéző film Budapesten játszódik. Minarik Ede mosodás egyetlen szenvedélye a foci. Csak egyet szeretne elérni életében: hogy a Csabagyöngye SC bejusson az első ligába. Ezért képes feláldozni mindent. A mosodáját, a házasságát, mindent, amije csak van, illetve volt... Sándor Pál remeke a magyar filmtörténet fontos darabja. A film egyik szállóig [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Cselek és gáncsok – Futball a magyar filmművészetben
• A csapatjátékos – Rendezőportrék: Sándor Pál
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező