A kötél
Történet
Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Átlagember szédülésben – James Stewart-portré
Hogyan válhat valakiből hatalmas sztár úgy, hogy az erőtől duzzadó, jóképű és lehengerlő pályatársaival ellentétben csak egyszerű kisembereket játszik? Hogyan tarthatja fenn ezt a perszónát kisebb-nagyobb módosításokkal évtizedeken keresztül? James Stewart képes volt erre, egy ország zárta a szívébe, hiszen könnyen azonosulni lehetett az általa játszott csetlő-botló figurákkal, ami nagyrészt a természetes játékstílusának, egyedi beszédmódjának és ismerősséget árasztó megjelenésének volt köszönhető.
A Hitchcock-titok – Avagy van-e hitchcocki filmzene?
A címben feltett kérdésre a rövid válasz: igen, van. Jack Sullivan Hitchcock’s Music című könyvében az auteur teória filmzenére vonatkoztatott végletes értelmezésében úgy fogalmaz, hogy a Hitchcock filmek zenéjét maga a rendező írta, a zeneszerző csupán egy olyan szakértő volt, aki kottapapírra vetette a mester látomását (ez esetében hallomását?)
Perverzió és paranoia – A thriller műfajtörténete 3/2. (1960-1979)
A hatvanas-hetvenes években a thriller műfajban két fő irányvonalat különíthetünk el: a pszichothriller alműfaját, amely leginkább a horrorral mutat rokonságot, illetve a kémtörténetek és a politika ihlette paranoia-filmekét. Mindkettőben az emberiség legsötétebb és legbetegebb arca jelenik meg.
„A félelem öröme” – A thriller műfajtörténete 3/1. (A kezdetektől 1955-ig)
A harmincas években kifejlődő thriller útját Alfred Hitchcock jelölte ki. Néhány kismestertől eltekintve a következő két évtizedben (sokak szerint azután is) szinte a műfaj egyedüli királya volt. Ars poeticája: hogy meg ne alvadjon ereinkben a vér, a borzongást mesterségesen kell előidéznünk, s erre a film a legalkalmasabb médium.