Összeesküvés-gyakorlat – Steven Spielberg: Disclosure Day / A leleplezés napja

2026. június 11. – írta Kovács Patrik

Társadalomkritikus gondolatokban gazdag, pompás kiállítású, ám kissé túl kiszámítható thriller született: A leleplezés napja Spielbergje nem invenciózus látnok, hanem egy elhivatott, de túlságosan komolykodó filozófus, aki mindenáron a kor pulzáló ütőerére akarja helyezni az ujját.

Emberi hangok nélkül – Brian Duffield: No One Will Save You / Nincs, aki megmentsen

2023. október 3. – írta Berényi Csaba

A Nincs, aki megmentsen összes elemét láttuk már korábban, de az átlagnál nagyobb kreativitással, céltudatosan levezényelt high concept-külsőségek mögött egy meglepően kompetens lélektani dráma és torz megváltástörténet dolgozik.

Sci-fin innen, trutyin túl – Liam O’Donnell: Beyond Skyline

2017. november 7. – írta Szabó R. Ádám

Néha kellenek a rossz filmek, mert emlékeztetnek arra, hogy milyen is, amikor helyette egy jó filmet nézünk; s ha olyan sok helyről nyúlt ötleteket egy sci-fi, mint a Beyond Skyline, remek kiindulópont lehet a jövendőbeli filmnézésre: sok jó, meg- és újranézendő sci-fit fog eszünkbe juttatni, ami jobban tárgyalja ugyanazokat a témákat.

Öt hang és egy francia rendező – Csapón kívül 23.: Steven Spielberg: Close Encounters of the Third Kind / Harmadik típusú találkozások (1977)

2017. szeptember 9. – írta Jakab-Benke Nándor

Negyvenéves a film, ami Ray Bradbury szerint a világ legjobb sci-fije, és aminek köszönhetően az ufók már nem rosszindulatú zöld lények, hanem valami transzcendens élményt is hordozhatnak. Az amerikaiak ráadásul újra találkozhatnak harmadik típusilag Spielberggel: a filmet újra a mozikba dobták 4K-ban.

Hétlábú magyar fizikusok – Denis Villeneuve: Arrival / Érkezés

2016. november 13. – írta Jakab-Benke Nándor

Sokan nyilatkoznak úgy erről a filmről, hogy számukra az év meglepetése. Aki látta Denis Villeneuve többi filmjét, annak viszont nem lehet meglepetés.

Kretén szomszédőrség – Akiva Schaffer: The Watch / Kertvárosi kommandó

2012. augusztus 30. – írta Iszlai József

Az idei felejthetően síkagyú vígjátékok sora újabb becses címmel bővült. Ezúttal műfajilag jól behatárolható filmről van szó, amely nem elég, hogy egy gusztustalan, olcsó péniszbajnokság, de ugyanakkor olyan súlyos ízlésficamot indexel az agymenést pénzelő producertől, hogy rá kellett keresnem a Wikipédián a teljes nevére.

Intergalaktikus improvizáció – Barry Sonnenfeld: Men in Black - Sötét zsaruk 3

2012. május 28. – írta Csiger Ádám

10 évvel a közepes sikerű Men in Black – Sötét zsaruk 2 után itt a harmadik rész az eredeti alkotógárdától. A horribilis büdzséjű Men in Black – Sötét zsaruk 3-at a beszámolók szerint menetközben készülő forgatókönyvvel, sok improvizációval forgatták, ehhez képest viszont meglepő sikerrel adják vissza azt, amiért a sorozatot szeretni lehet.

EX-akták – Chris Carter: The X-Files: I Want to Believe / X-akták – Hinni akarok

2008. augusztus 4. – írta Kele Fodor Ákos

Az FBI megoldatlan és titkosított kartotékjainak történetében mindig is hit és tudás tektonikai forrópontjai játszották a főszerepet. Az új epizód is erre épül; előkaparják Mulder és Scully nyugalmazott ügynököket, hogy sajátos, civódó-évődő munkastílusukkal ítészei és nyomravezetői legyenek egy újabb rejtélyes ügynek.

Történetbe zárt fekete ügynökök – Barry Sonnenfeld: Men in Black II / Men in Black – Sötét zsaruk 2.

2002. október 15. – írta Tamás B. Etelka

Nem meglepő számunkra, hogy a MIB II. a kronologikusság ellenére mégsem fed egy ennek megfelelő logikai sorrendet is, elejtett hibákat is felfedezhetünk a filmben. Van itt film a filmben és újra a filmben, ugyanis egy olyan elmesélendő történetről szerzünk tudomást az elején, mely nem történt meg, és amelyről egy nem létező dosszié számol be, majd a nem létező történetben újra megjelenik (a levetített videokazetta részlet révén) az, ami szintén a nem létezőről és a meg nem történtről szól.