A vélemények országa – Bogdan Theodor Olteanu: Taximetriști

2023. január 24. – írta Erőss Réka

Mostanában úgy megszaporodtak a román közönségfilmek, mint az Uber-sofőrök Bukarestben. A Taximetriști is olyan film, amiből tizenkettő egy tucat, viszont teljesen megfelel a célnak: szórakoztat, megnevettet és még egy-két, a romániai társadalmat érintő témáról is szót ejt.

A tacskó, a nő, a taxis meg a szajré – András Ferenc: Dögkeselyű (1982)

2017. szeptember 2. – írta Ferenczi Szilárd

Az írott és mozgóképes populáris műfajok közül leginkább a krimi alkalmas arra, hogy a bűn felderítésével egyidőben a társadalom züllöttségének mértékére is fény derülhessen, így a kriminek sosincs hatalmi támogatottsága az önkényuralmi rendszerekben. Egy olyan uralkodó ideológiai szituációban, mint ami a 80-as évek keleti blokkját jellemezte, a bűn kortárs képviseletében kötelezően szabotőrök vagy a nyugati dekadenciából érkezettek kellett szemben álljanak a pártállam kifinomult szaglású nyomozóival ahhoz, hogy a cenzúra ne köhögjön. A Dögkeselyű máig tisztázatlan körülmények között majdhogynem csonkítatlanul kijátszotta az áthallásokra szakosodott kultúrkopók éberségét.

Ők a TIFF reklámarcai

2016. május 18. – írta a szerk.

Harmadszor dolgozott egy román származású brit alkotópáros, Anton és Damian Groves a Transilvania filmfesztivál arculatán. Az idei kezdeményezés egyedülálló volt a fesztivál történetében: sztárhasonmásokat kerestek Kolozsváron.

A pornómozitól a tarajfrizuráig – Csapón kívül 4.: Martin Scorsese: Taxisofőr

2016. március 12. – írta Tóth Gödri Iringó

Idén negyven éves Martin Scorsese kultuszfilmje, a sokat vitatott, nagyhatású Taxisofőr. A Robert de Niro főszereplésével készült alkotás, bár Oscarral nem jutalmazták, a filmtörténet egyik klasszikusává érett, valószínűleg nem is kell bemutatni. Csak néhány érdekességet a kulisszák mögül.

Hollywood egy gyönyörűen becsomagolt hazugság – Sean Baker: Tangerine

2015. szeptember 18. – írta Dobi Ferenc

Sean Baker New York-i filmes az ezredforduló óta dolgozik az iparban. Bár már ötödik nagyjátékfilmjén van túl, eddig többnyire a peremvidéken tevékenykedett – jóllehet filmjei is perifériára szorult emberekről szólnak. A Tangerine egy újabb lépés az integráció, az elfogadás felé.

Vietkongok és veteránok – A vietnami háború az amerikai filmben I.

2010. március 17. – írta Jakab-Benke Nándor

Amerika mindegyik háborúja rányomta bélyegét az utána következő korszak filmgyártására. Noha az elsöprő győztes morálban és számokban egyaránt a második világháború és filmjei, a második indokínai háború (azaz annak amerikai katonai beavatkozása) fontos esztétikai, szemléleti és hangnembéli váltást hozott a műfajban.

Folytatódik a Taxisofőr?

2010. február 16. – írta a szerk.

Martin Scorsese és Robert De Niro 1976-os közös sikerfilmjük, a Taxisofőr folytatását tervezik. A hírek a jelenleg is zajló Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon kaptak szárnyra. Az új filmbe állítólag Lars von Triert is bevonnák – írja az EST.hu.

A lázadások kora – Az amerikai függetlenfilm története 3.

2009. november 20. – írta Váró Kata Anna

A 60-as, 70-es évek társadalmi feszültségei a hétköznapi életben és Hollywoodban is forradalmi változásokat hoztak. Az 1960-ban New York-i avantgárd művészek által alakított New American Cinema (NAC) Group manifesztuma az elkövetkező korszak krédója is lehetett volna: „Nem akarunk hamis, fényes, takaros filmeket; jobban szeretjük, ha a film nyers, nincs rajta fényezés, de élő. Nem rózsaszín, hanem vérszínű filmeket akarunk.”