A szépség és a szörnyetegek – Paul W.S. Anderson: Monster Hunter – Szörnybirodalom

2021. május 20. – írta Süll Kristóf

Paul W. S. Anderson a Resident Evil-széria után ismét bizonyította, hogy videójáték-adaptációs törekvései nem csupán fantáziátlanok, de ezzel együtt történetmesélési stratégiái is korszerűtlenek: a rendező megmaradt a 90-es évek bevett formuláinak használatánál.

Reneszánsz előtt – Duncan Jones: Warcraft: A kezdetek

2016. június 13. – írta Szabó R. Ádám

Azeroth békés, virágzó, emberek lakta világába egy portálon keresztül megérkezik az Ork Horda. Büdösek, nagyok és csúnyák, emelett lételemük a háború, így hát elkerülhetetlenné válik a két faj összeütközése, ahol kardok és harci kalapácsok csörögnek, csontok törnek, izmok szakadnak... Megérkezett az első nézhető (és helyenként kifejezetten szórakoztató) videójáték-adaptáció, a 2006 óta készülő Warcraft.

Naiv szörnyek – Ray Harryhausen fantasztikus világa

2010. május 12. – írta Pálos Máté

Nemrég került a mozikba A titánok harca, amely két dimenzióban indult ugyan, de végül némi plusz nyereség reményében 3D-vé konvertálták, sokak szerint nem is túl eredményesen. A fiatalok közül kevesen tudják, de a film tulajdonképpen az 1981-es hasonló című film remake-je, amely a maga idejében szintén főképp technikai megoldásai miatt volt izgalmas: a legendás Ray Harryhausen utolsó filmje volt.

CGI-ből plüssbe – Pete Docter: Monsters Inc. / Szörny Rt.

2002. április 15. – írta Horvát Zsolt

Eleddig csak fura hernyókra és nedves pókokra véletlenül lépő kislányok sejtették, hogy a rohamos és eszeveszett sikoltozás segít, bár ők is inkább ösztönből, mint velőt rázásuk teljes tudatában. Hogy mily módon lehet adott mennyiségű sikoltozásból villamos energiát, plüss-melléktermékeket, boldog kapitalista szörnyeket, léleknek kedves jóságokat és amúgy három nap alatt 63,5 millió dollárt nyerni mozijegyekből, azt mégis Disney/Pixar tudja a legjobban.