Új struktúrájú filmes képzés a Színház- és Filmművészeti Egyetemen

2011. január 12. – írta a szerk.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Televízió Főtanszaka a 2011/2012-es tanévben megújított tartalmú és struktúrájú filmes BA-képzéseket indít. (kultúra.hu)

Szász János legújabb filmterve

2009. február 24. – írta a szerk.

Sőth Sándornak, a berlini székhelyű Intuit Pictures producerének sikerült megszereznie Agota Kristof Svájcban élő, magyar származású írónő A nagy füzet (Le Grand Cahier) című könyve megfilmesítési jogait Szász János rendező számára.

Szász János nyerte el a Fehér György-díjat

2009. február 13. – írta a szerk.

Szász János filmrendező vehette át a hét éve elhunyt film- és televíziós rendező emlékére alapított Fehér György-díjat csütörtökön este a budapesti Toldi Moziban.

A Gonoszról egy ódon filmnyelven – Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

2007. április 15. – írta Valuska László

Nyolc évvel A Wittman fiúk után Szász János ismét Csáth-írásokhoz nyúlt, hogy az emberi lélek, az érzelmek és a gonoszság belső összefüggéseit mutassa meg. Ez ugyan nem sikerült neki, de mindenképpen izgalmas és brutális filmet készített, mely egy csodálatos színésznőnek is bemutatkozási lehetőséget biztosított.

A magyar filmművészet „zárványai”

2002. június 15. – írta Pócsik Andrea

Zárt, kerek, fekete-fehér, mégis teljesen eltérően „működő” világok: a magyar fekete széria a kilencvenes években inkább „zárvány”-jelenség, mint irányzat. Fények, formák, tájak és terek Enyedi Ildikó, Szász János, Janisch Attila és Tarr Béla egy-egy filmjében.

Nagyobb szenvedély – Szász János: Woyzeck

2002. június 15. – írta Baló Levente

Őrült-e Woyzeck? Kizökkenése mennyiben hárítható vissza a társadalmi szerkezetekre, a körülötte élő emberekre? Pontosabban: Woyzeck a beteg, avagy a társadalom, a környezete? Ki a felelős végső soron a gyilkosságért? Szász János filmje Büchner kérdéseit visszhangozza.

A valóság íze: milyen is? – Beszélgetés Maia Morgenstern színésznővel

2000. november 15. – írta Virginás Andrea

Nela, a kávésdobozzal, amint lábát az asztalra feszíti; Lola, aki ijedten utazik bőröndjén, majd fergeteges kupléba kezd; az egyetem belső udvarán elbukó, sziluettként kirajzolódó filozófusasszony: emlékek ezek, a memória is létmódja a színészetnek. És mi minden egyéb? – Maia Morgensternnel Kolozsváron beszélgettünk.

Álomgyár – Összeállítás a Budapest Filmstúdióról

2000. október 15. – írta Zágoni Balázs

Az a szó, hogy „filmstúdió" legtöbbünkben hatalmas műtermek, sietős producerek, hadonászó rendezők és körülrajongott filmcsillagok képét idézi fel. Ez lenne Hollywood. Abból is inkább a mítosz. Álomgyár című rovatunkat egy igazi, Erdélyhez nemcsak földrajzilag közel álló filmstúdió bemutatásával kezdjük. A Budapest Filmstúdióban egy éve történt a stafétaváltás. Az új csapat átlagéletkora harminc-harmincöt év, több itthonról ismerős arcot látni. A stúdió hat munkatársával beszélgettünk el.