Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

A Gonoszról egy ódon filmnyelven

Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

ÉRTÉKELD A FILMET!
Ópium – Egy elmebeteg nő naplója
Szász János, Szőllősi Zoltán
2007
Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Nyolc évvel A Wittman fiúk után Szász János ismét Csáth-írásokhoz nyúlt, hogy az emberi lélek, az érzelmek és a gonoszság belső összefüggéseit mutassa meg. Ez ugyan nem sikerült neki, de mindenképpen izgalmas és brutális filmet készített, mely egy csodálatos színésznőnek is bemutatkozási lehetőséget biztosított.

A kényszerszünet okai közismertek: a Sorstalanság kapcsán „akadályoztatások” merültek fel, aztán a Tavasz ébredésének filmváltozata nem tetszett a Kuratóriumnak. Szász közben külföldön élt és dolgozott, mígnem a Hunniába sodorta a szél, és tekintélyes mennyiségű Eurimages-támogatással a háta mögött belevágott harmadik nagyjátékfilmjébe. Az alapanyagot ismét Csáth szolgáltatta: a Brenner József néven megjelentetett Egy elmebeteg nő naplója című, orvosi jellegű írások mellett más, Csáth Géza néven publikált írások is helyet kaptak a forgatókönyvben, amelyet Szekér Andrással gyúrt közösen egy szöveggé a rendező. Nehéz megmondani, mennyiben problémás a szerzőségek összemosása, hiszen az orvosi és irodalmi szövegeket kedvük szerint keverik az alkotók, ennek ellenére a végeredmény inkább egy klinikai naplót tár elénk. A történet szereplőihez és azok kapcsolatához Szász nem enged közel, minden igyekezetünk ellenére tisztes távolból figyeljük, mi történik az orvossal és a beteggel, pedig szentimentalizmus nélkül is azonosulhatott volna valamelyik nézőponttal a rendező. Mivel egyik perspektíva sem igazán fontos, ezért egy szépen elkészített, érzékeny tablót kapunk a század elejének elmegyógyászati munkájáról.

Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

A történet klasszikus sémára épül: a szépség és a szörnyeteg szerelmére – a film igazi játéka tehát az lenne, hogy megtudjuk, ki az igazi szépség és ki a szörnyeteg, mert itt bárki bármelyik lehetne. A modern gondolkodású, ám teljesen kiégett Brenner doktor az elmaradt módszerekkel dolgozó klinikán találkozik a Gonosszal viaskodó Gizellával. Az orvos valójában író is (ahogyan az életben is: Brenner József Csáth Géza néven publikálta szépirodalmi írásait), ám elvesztette az írás feletti képességét, már csak a koituszokat és az ópiumos fiolákat számlálja szorgosan kis füzetében, amikor hirtelen szembetalálja magát egy szenvedélyesen író, az írást gyötrelemként és szenvedélyként megélő nővel. Gizella minden vágya a fájdalmai következtében az, hogy kivágják belőle a Gonoszt. Az orvos képtelen a problémát megoldani, helyette szexuális és szerelmi viszonyba keveredik a nővel.

Szerelmük valódi tétje az írás, amely az önmaguk kimondásának, ezáltal az identitásképzésnek a legfontosabb aktusává válik, mivel mindketten csak ezáltal képesek személyiségüket létrehozni. Gizella eleinte füzeteket ír tele, majd a szobáját is, önmagát és a benne lévő Gonoszt artikulálja. Ezzel szemben a profi író képtelen írni, ezért elbizonytalanodik, kábítószerezik, fokozatosan veszt erejéből. Gizella vallomásait nem orvosi anyagként, hanem szépirodalomként olvassa. Felismeri az azokban rejlő lehetőségeket, és kitalálja, hogy a vallomásokat saját neve alatt új szövegkörnyezetben publikálhatja. Eszerint a történet inkább a nő hangjának, így identitásának elrablásáról, kisajátításáról szól.

Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

Szász János két külföldi színésszel játszatja el a két kulcsszerepet. Állítása szerint nemcsak az egyeztetési problémák állták az útját a magyar színészek esetében, hanem nem is talált olyant, aki elvállalta volna a kegyetlen női főszerepet. A szenvtelen Brenner doktor szerepében Thomas Vinterberg Születésnapjából ismert Ulrich Thomsent láthatjuk, aki folyamatosan egyféleképpen néz, mégis fájdalmasan erős karakter. A női főszereplő, Kirsti Stubø azonban csodálatos: az őrület minden végpontját megjeleníti a csendes visszafogottságtól kezdve a Gonosz által hajtott önkielégítésig. Szásznak igaza volt, ezt itthon senki nem csinálta volna meg, talán csak az a Tóth Orsolya, akit viszont Mundruczó Kornél talán már „elhasznált” ebben a szerepkörben. Érthetetlen, hogy a filmszemle zsűrije miért nem neki adta a legjobb színésznőnek járó díjat (a vetítés után meg voltam győződve Stubø sikeréről). Az Egy elmebeteg nő naplóját Kirsti Stubø miatt mindenképpen meg kell nézni (ráadásul a magyar hangja, Für Anikó is nagyon jó). A film értelmezésének kulcsa Gizella és Brenner viszonyának megértése lenne, ehelyett egy csendes, szomorú orvost és egy szélsőséges beteget kapunk, akik vonzódnak egymáshoz: a Gizellában lakozó Gonosz mindégig rejtve marad előttünk, ahogy Brenner motivációi is. Szásznak a lényeget nem sikerült megmutatni: a lelket előtérbe helyezve a testről beszélt.

Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

A film díszletein Lázár Tibor dolgozott, de hangsúlyosabb szerep jutott a Taxidermia preparált állatait készítő Szöllősi Géza art designernek, aki a filmben nem kevésszer használt orvosi eszközöket tervezte. Szöllősi munkái túlzottan hangsúlyosak a filmben, mert elnyomják a lényeget: Szásznak két ember történetére kellett volna koncentrálnia, nem hosszan elidőznie a gyógyászati eszközökön. A kor elavult technikájú vizsgálatai során a lelket a legkegyetlenebb módszerekkel (értsd: kínzásokkal) elemezték, gyógyították, ezért szegény Gizella hol hidegfürdetést, hol elektrosokkot kap. Az eszközök jól illeszkednek a film által megteremtett hideg, rideg és távoli világba, ahol a fizikai erőszak a megoldás mindenre.

Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

Ezt a rendszert töri meg Brenner érkezése, aki teljesen más módszerrel közelít a nőhöz. Brenner rideg, ingerszegény környezetében a szép elmebeteg nő teste – amelyet meg is kap – kelti csak fel az érdeklődést. Szász filmjében nem érezni, hogy az orvos Gizellát egyenlő partnerként kezelné: Brenner Gizellához fűződő viszonyát nem ismerhetjük meg közelebbről, csak Gizella testéhez, illetve szövegeihez fűződő kapcsolatát. A köztük lévő távolságot Gizella igyekszik feloldani – sikertelenül, mivel ők nem lehetnek partnerek.

A 38. Magyar Filmszemlén az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója elnyerte a legjobb fényképezésnek járó díjat, bár szürke és fakó, statikus képei egy távoli, tíz éve elfeledettnek hitt filmnyelvet elevenítenek fel. Szász János a klasszikus magyar művészfilmes: tízévente letesz az asztalra egy jó artfilmet. Most úgy tűnik, mintha a film hosszadalmas készítése és a balszerencsés filmtervek okozta kényszerszünet óta már más filmnyelvet beszélnénk. Mundruczó, Pálfi, Hajdu biztos másként beszél, ahogy a 38. Magyar Filmszemle legnagyobb alkotói dobását elkövető Bollók Csaba is.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller