Egy birodalom születése – Az MGM stúdió története I.

2011. január 26. – írta Soós Tamás

A nagy stúdiók Tiffanyjának kikiáltott MGM története, berendezkedése, újításai és profilja Hollywood aranykorának sorsfordulóit és „művészetfilozófiáját” tükrözi. Az eszképista szórakoztatással és a sztárok hadával egyenértékű MGM neve egyet jelentett ezzel a korszakkal, azonban sajátos önmitológiája és nosztalgikus-konzervatív értékrendszere mégis összetettebb képet és sajátos pozíciót biztosít a stúdiónak, mintsem hogy pusztán kor felnagyított szimptómája legyen.

Az utolsó Cézár – A Columbia stúdió története II.

2010. október 29. – írta Verpeléti András

Míg a trösztellenes per a legtöbb stúdió számára hanyatlással járt, a Columbiának a további felzárkózásra jelentett esélyt. Bár a Paramount-határozat és a televízió terjeszkedése komoly hatással volt a filmiparra, Harry Cohn így is évente több mint 40 filmet gyártott le, amivel igen elhúzott a többi stúdiótól. Az elért eredményekben nagy szerepet játszottak az évtized elején a stúdióhoz csábított producerek is, mint Stanley Kramer és Sam Spiegel.

Drakula és Frankenstein brit módra – A Hammer stúdió története II.

2010. szeptember 29. – írta Juhász Béla

Az 50-es évek végén Drakula és Frankenstein feltámasztásával nagyot kaszáló Hammer stúdió az új évtizedben a nyereséget a bevált sorozatok folytatásain kívül műfaji kísérletezésre is fordítja. A legendás brit műfajfilmes stúdió történetének második része.

Vámpírok, őrült tudósok és egyéb rémek bűvöletében – A Hammer stúdió története I.

2010. szeptember 27. – írta Juhász Béla

Műfaji filmeket készítő, Hollywoodon kívüli stúdióként megmaradni nem könnyű, főleg ha az amerikai közönséget célozzák meg filmjeikkel. A költségvetési praktikái mellett ilyen tekintetben is példaértékű a brit Hammer Film Productions története, hiszen másfél évtizeden át jelentős pénzösszegeket orozott el amerikai (horror)filmektől minőségi darabjaival.

Hogyan tovább, függetlenfilm? – Az (amerikai) függetlenfilm története 7.

2010. szeptember 24. – írta Váró Kata Anna

Sorozatunk befejező részében a jelenkor független (és nemcsak) produkcióira leselkedő veszélyekkel (vagy éppen lehetőségekkel) foglalkozunk: mit hozott és mit visz az internet?

Ajtmatov köpönyegéből – Kis kirgiz filmtörténet 2.

2010. szeptember 10. – írta Ritter György

A kirgiz filmgyártás technikai lehetőségei a hatvanas években teremtődtek meg. Az újhullámos orosz rendezők hatására lassan kibontakozott egy nemzetiségi alkotó generáció színre lépése is. Ők eleinte az orosz film fősodrából örökölt realista vonalat gondolták tovább, majd fokozatosan saját népi folklórjukban leltek rá az ihlető forrásra. A kirgiz filmesek stílusváltása ugyan egyedi, de tendenciája a szomszédos államokban is megfigyelhető volt.

Harvey és Bob nagyban játszik – A Miramax stúdió története II.

2010. május 17. – írta Soós Tamás

A Szex, hazugság, videó sikerére mindenki felfigyelt. A függetlenfilm pár év alatt az intellektuális tömegek ópiuma lett: a látványorientált, gyakran „ostoba” hollywoodi megapicek ellentétének kiáltották ki, amely ötletes, különc, egyedi, ám mégis fogyasztható. A függetlenek azonban egyre inkább függővé váltak: nem Hollywood, hanem a siker függőivé – a bevételt és a sikert nem feltétlenül a film esztétikai értéke, hanem a film pozicionálása hozta el.

Szex, művészet, Miramax: a függetlenség (h)arcai – A Miramax stúdió története I.

2010. május 14. – írta Soós Tamás

A Miramax szenzációkkal tarkított felemelkedése, pénzügyi és Oscar-sikerei, márkanevének kiárusítása, majd csendes bukása: az amerikai független film parabolája. A Weinstein testvérek filmmágusként, ellentmondásos médiasztárként, mindenható és aranykezű producerként vonultak be a köztudatba. Ők a filmtörténet utolsó stúdiómoguljai.

Csodagyár, Pixarral – Disney-alkotások 2000–2009 között II.

2009. december 16. – írta Márton Imola

A Disney új évezredének története szorosan összefonódik a Pixar stúdióval. Ez a szimbiózis 2006-tól csak még erősebb lesz, amikor a Disney megvásárolja a Pixar Animation Studiost, amely új korszak kezdete is egyben: a Disney lemond a kézi rajzolású animációkról, és kizárólag számítógép által generált alkotásokat hoz létre. Folytatjuk a Disney-stúdió 21. századi történetét.

Csodagyár – Disney-alkotások 2000–2009 között I.

2009. december 14. – írta Márton Imola

1937-ben a Hófehérke és a hét törpével elindult a Disney-csodák sorozata. A Walt Disney Company rajzfilmjei egy szempillantás alatt a világ első számú kedvenceivé váltak. Hófehérke, Miki egér, Donald kacsa, Pán Péter és társai átélhetővé tették a csodákat, meséssé varázsolták a gyerekek mindennapjait, és nem utolsósorban szeretetre és kedvességre tanították őket. Hosszú évtizedek után a varázslat, némi átalakítással, még mindig működik.