Elkészülhet az elmúlt évek egyik legnagyobb tetszést kiváltó koreai filmjének, az Oldboy-nak a feldolgozása. Lapértesülések szerint a rendezői székbe Spike Lee fog kerülni.
Az amerikai függetlenfilmről szóló sorozatunk legutóbbi részében a forrongó 60-as és 70-es évekről volt szó, most pedig a nyolcvanas évekkel, az akkor megjelent új médiumokkal, a Sundance-intézménnyel, Spike Lee-vel, Gus Van Santtal, Soderbergh-gel és Jarmusch-sal folytatjuk.
Ki hitte volna, hogy a fekete öntudat legjelesebb kortárs direktora, Spike Lee fogja elkészíteni az utóbbi tizenöt év egyik legjobb kommersz alkotását? Pedig így történt – a függetlenek közül a fősodorba kerülő Spike Lee az elmúlt évek melléfogásai után saját stílusát nem feledve, ám ezúttal a forgatókönyvírásról lemondva, a lassan Hollywood legjobb operatőrévé előlépő Matthew Libatique-kal tanítanivaló iskolapéldát adott a kifogástalan blockbuster leckéből.
Nos, be kell vallanom: miközben a moziba igyekeztem, semmi sem jutott eszembe Spike Lee-ről. Ja igen, a Malcolm X, amit láttam ugyan, de a fekete alapszínen kívül minden kimosódott a memóriából. Semmi gáz, gondoltam, ismét egy fekete film. Hát, mit mondjak?
